Vaníliás kávé! Ez az ízletes, testes, alig keserű és épphogy savas arabica bourbon vaníliás kézműves kávé varázslat bárkit bámulatos teljesítményre sarkalhat.
Hercegnőmentés? Nem gond!
Támadó teknősök? Megoldjuk!
Legyen az latte macchiato, espresso vagy cappucino, Super Vanilio tökéletes választás a kávéspohárba!
- Szemes, Őrölt és nesspresso kompatibilis Kapszulás kiszerelésben is kapható!
- Kiszerelés: 250g
- Őrlés Típusa: szemes
- 1 Kg ára 14.640 Ft
A többi kézműves kávé különlegességünkért, kérlek erre parancsolj! 🙂
Mióta és miért is kávézunk?
Egyesek szerint az Etiópok tehetnek mindenről, helyesebben az Etióp pásztorok. Történt ugyanis, hogy ezek a jóemberek megfigyelték, hogy a legeltetett kecskék egyes cserjék bogyóit lerágva egész este pörögtek, mintha muszáj lett volna. Ezt a témát felvetették a közelben lakó szerzeteseknek, akik ha a kecskéknek sem árt felkiáltással, főztek is belőle egy 0.1-es verziójú kávét és a hosszú imádságok alatt ezzel tartották magukat ébren.
1000 körül Avicenna már gyógyszerként használta a kávét. #totáligazaisvolt
Egy misztikus, mágikus, varázslatos élénkítő hatású ital a sokkal régebbi arab mondákban is szerepel. Az is előfordult, hogy a kávét eleinte nem itták, hanem ették.
Az ugandaiak #megmiis #énisugandaivagyok, ha hosszú útra keltek, állítólag szárított kávészemeket rágtak (úgy gondolták, hogy ettől erőre kapnak #éstényleg ), az abesszínok pedig egyszerűen azért rágták a kávét #mertcsak, mert szerették.
Miért pont kávé a kávé?
A feketekávé eredetét már rég megette egy Nazgul, de a különböző evilági források abban megegyeznek #úgykb, hogy a kávécserje egy etióp tartományból, Kaffából származik. Szóval innen az elnevezése, A KÁVÉ. Aztán további ültetvények formájában került Jemenbe, Perzsiába, Arábiába és Egyiptomba.
Hogyan jutott Perzsiából Arábiába a kávé?
Hát úgy, hogy vitték! #detényleg #nincslába #demostkomolyan Sehabeddin Ben úgy tudta, hogy a kávéivás szokását az adeni mufti Gemaleddin honosította meg a XV. század közepén Arábiában. Gemaleddin Perzsiában látta néhány honfitársát kávézni, és amikor hazatérve gyengélkedni kezdett, maga is kipróbálta az italt. Nem csak megyógyult #egybőltudtuk #csakakávé #magic de megtapasztalta a kávé élénkítő, áloműző hatását is. Ezért fogyasztani kezdte és a derviseknek is ajánlotta, hogy kávéval frissítsék fel magukat az imával töltött éjszakákon. #ennyike
A kávé ezek után egész Adenben elterjedt, sőt eljutott Mekkába, Medinába, Kairóba, Damaszkuszba, Konstantinápolyba is. De nemcsak a hithű mohamedánok fogyasztották.
Az 1500-as évek közepén Konstantinápolyban divatba jöttek a kávéházak. #dejólistették A vallásos mohamedánoknak egyre kevésbé tetszett az új szokás és a muftival betiltatták a kávét mondván, hogy a pörkölt kávé egy ördögtől való szén #wtf és Mohamed törvénye nem engedi a főzet fogyasztását.
A kávéházakat bezárták ugyan, de az emberek otthon továbbra is itták a kávét. A hatóság azonban nem törődött a zárt ajtók mögött kávézókkal, a kávéházak lassan újra kinyitottak, az új mufti kijelentette, hogy a kávénak semmi köze az ördögi szénhez, így aztán nemsokára több kávéház üzemelt, mint valaha. A nagyvezér azért adót szedett a tulajdonosoktól, mert miért is ne… #ilyenezamotorsport
Ésutána’?
Hát, a Föld nevű bolygón, ezen a dimenzó síkon vagy univerzumben ahol élünk, ugye a többi párhuzamus univerzummal körülölelten a XVI-XVII. században a Balkán és Észak-Afrika felé trappoló török birodalom magával vitte a kávézás szokását. #is
Velencében hamarosan megjelent a kávé. #merttúristákakkornemannyira
Francesco Morosini a Velencei Köztársaság követe az 1582-es konstantinápolyi jelentésében megemlíti, hogy Keleten számos üzlet van ahol az emberek naponta többször találkoznak egymással egy forró, sötét ital mellett. #kávé
Az 1600-as évek első felében megnyílt az első velencei kávéház és az olasz ízlésre átformált kávézók gyorsan növekedésnek indultak az itáliai városokban. A fanatikus hívők #köszi ezúttal VIII. Kelemen pápát próbálták rávenni arra, hogy tiltsa be „az ördögi italt”. #natessék
VIII. Kelemen – a legenda szerint – megkóstolta a kávét, és úgy vélte, kár lenne ha csak a hitetlenek fogyasztanák. #ésmennyireigazaisvolt
Az első európai kávéházak, kizárólag férfiaknak #bunkók
Az első párizsi kávéházat 1672-ben nyitotta meg egy örmény kereskedő, de nem aratott sikert. Később más örmény és perzsa vállalkozók is kísérleteztek – eredménytelenül. Valószínűleg nem ismerték a francia szokásokat. #nemmondod
Nemsokára ugyanis franciák rendeztek be elegáns tágas helyiségeket ahol kávét, teát, csokoládét, egyéb üdítőket kínáltak és ide már szívesen eljöttek az írók és a társasági emberek. #miismentünkvolna
Ötven év múlva több mint háromszáz kávézó volt Párizsban, ám Dubois bíboros a régens (1715-23) betiltotta a kávéházi csevegéseket, és később – 1789-ig szigorú rendőri ellenőrzésnek vetették alá a kávéházakat. #natessék #nemvoltjóarc
Az első londoni kávéház néhány évvel megelőzte a párizsit. Az angol törvénykönyvek 1660-ban említik először a kávét; a kávéárusokra gallononként négy penny adót róttak ki. 1675-ben Károly király betiltotta a kávéházakat, amelyeket felforgató eszmék terjesztésével vádoltak, de a tilalmat néhány napon belül visszavonta. #hátigen #énisígyéreznékreggelentehabetiltanák
Az európai piacokra többnyire Alexandria és Szmirna kikötőiből érkezett a kávé. Az ital növekvő népszerűsége és a nagy kikötői adók miatt azonban megpróbálták a kávét a gyarmatokon is meghonosítani.
A hollandok az Indonéz-szigeteken, a franciák Martinique-on és az Antillákon, az angolok, spanyolok és portugálok Ázsia és Amerika trópusi vidékein létesítettek ültetvényeket. A két leggyakoribb faj a Coffea arabica és a Coffea robusta, Afrikából került a világ különböző tájaira.
A többi pedig már történelem! 🙂
Értékelések
Még nincsenek értékelések.