A Folyóvidék a Hét Királyság központi régiója. E termékeny és népes terület a Három Folyó ágai mentén terül el, magába foglalja a Feketevízű-folyó forrásvidékét és az Istenszem környékét, egészen a Rák-öbölig. Mivel a földek gazdagok, és a területnek nincsen természetes határvonala, így az évezredek alatt megannyi háború dúlta a vidéket (Tűz és Jég Világa, 151).
A területen megannyi folyó, patak és csermely hömpölyög. A legfontosabb ezek közül a Három Folyó, és mellékágai a Zöld Ág, Kék Ág és a Vörös Ág. A Zöld Ág a Nyakról vezeti el annak mocsaras vizét, innen a haragoszöld színe, melyről a nevét kapta; a Kék Ág kristálytiszta, gyöngyöző vizéről nevezetes, míg a Vörös Ág a Nyugatvidék hegyeiben eredve veszi magára a kőzet vöröses színét. E három önmagában is nagy folyam Harroway Nagyúr Városától északra egyesül (ettől a ponttól nevezik Három Folyónak, régebbi forditásokban Trident), hogy aztán elérje a tengert a Rák-öbölben (Tűz és Jég Világa, 151). E folyók vizét számos sziget szabdalja: bár a Ködsziget helyét nem ismerjük pontosan, nagy valószínűséggel a fenti folyók egyikét díszíti, míg a Hét Hitének szent menedéke, a Csendes-sziget a Rák-öböl nyugati határán található. A szigetet csónakkal, vagy apály esetén gyalogosan lehet megközelíteni, ekkor rajzolódik ki ugyanis a kanyargós, iszapos ösvény. Gazdagságát teraszos műfelésű földek, egy halastó, szélmalom és állatsereg adja. Nevét onnan kapta, hogy vezeklők élnek itt, akik némasági fogadalmat tettek, hogy jóvátegyék múltjuk bűneit (Varjak Lakomája, Brienne VI). A Három Folyó vízét számos más patak is gazdagítja: a Zöldalma, a Kis Fűz, a Nagy Fűz valamint a Szűz és a Darry Harrenhal és Zúgó közötti déli földeken csordogál (Kardok Vihara, Arya I). Az Özvegymosdató és a nagy csatát megélt Keserűfolyó a Blackwoodok és a Brackenek közötti vitatott területeken folynak, valószínűleg a Vörös Ág mellékfolyóiként, habár pontos helyüket eddig egy térkép sem jelölte (Sárkányok Tánca, Jaime I). Istenszem tavát is megannyi – többnyire névtelen – patak táplálja. A Fodrospatak Harrenhaltól északra ered, majd egy széles ívvel visszakanyarodik a tóba. Istenszem vízét egy meg nem nevezett folyó vezeti el, ami végül a Feketevízű-folyóba ömlik. Feketevíz, ahogy általában nevezik, Kőszentély közelében ered, és Királyvárnál éri el a tenger vízét. Végül pedig a Sziklazúzó, a Vörös Ág legnagyobb mellékfolyója, ami Zúgó egyik természetes védvonalát jelenti.
Zúgó, a régió székhelye. Lényegében egy háromszög alakú alapú kastély, melynek egyik oldalán a Vörös Ág, másikat pedig a Sziklazúzó vize mossa a homokkő falakat (Trónok Harca, Catelyn IX). A harmadik oldala a folyók által közreörelt mezőre nyílik, melyet emberalkotta árok határol. Veszély esetén az árkot a két folyó vízével lehet elárasztani, és így Zúgó gyakorlatilag egy szigetté változik, és ostrommal szinte bevehetetlen. A vár rendelkezik saját istenerdővel (Trónok Harca, Catelyn XI) és szentéllyel egyaránt (Királyok Csatája, Catelyn VI). Mégis leginkább a Keréktoronyban található, a Sziklazúzó sebes víze által forgatott hatalmas vízkerek szüntelen zaja teszi otthonossá.
Zúgó vára
Zúgótól északra terül el a Suttogó-erdő, melynek fái olyan sűrűn nőnek egymás mellett a völgyben, hogy megszűrik a nap és a hold fényét. Egy szikláktól tagolt patak rohan rajta keresztül (Trónok Harca, Catleyn X). Az erdő északi határán húzódik a Feketefa-völgy, a Blackwood-ház tartománya, Hollófa kastélyával a központjában. A vár ősi kőfalai mohától pettyesek, főkapuját két négyszogletes, roppant kőtorony fogta közre, és szögletes torony magasodott minden kiszökkelésben is. A vár ősi mivoltáról mesélnek a tornyok is, ugyanis bár a kör alakú tornyok jobban ellenállnak a katapultok ostromának, de Hollófa még azelőtt felépült, hogy ez ismertté vált volna. Nevét az istenerdőben magasodó hatalmas varsafáról kapta. Roppant mérete ellenére a fa halott, de esténként több száz holló telepedik ágaira. A völgy változatos felszínéről olyan beszédes nevek vallanak mint a Számszeríj-nyereg, Dürgőrét, Rablórét, Csata-völgy, a Csecsek. A leginkább ismeretes falvak Kapocsfalva, Feketekapocs, Kőhalom, Agyagtó, Ókohó és Krajcárfa míg vásáraikról Sárhant, Darázserdő, Lorgen Erdeje és Zölddomb nevezetesek. Mézfa falva pedig gazdag kaptárairól, és édes nektájáról ismert, és két malom is növeli a Blackwood-ház bevételét: Kukoricamalom és Úrmalom. A völgy bár kopár, és eső után dagonyázni lehet a sárban, örökös vita tárgyát képzi a Blackwood és a kősövényi Bracken családnak. Noha Kősövény a Vörös Ágtól délre található határaik szomszédosak a Hollófáéval (Sárkányok Tánca, Jaime I).
Jóvásár
A Suttogó-erdőtől ötnapi utazásra, a Kék Ág déli partján található Jóvásár (Kardok Vihara, Catelyn V). A takaros város szolgált helyszínül a Arrec Durrandon és Harwyn Hoare közötti csatának, melynek során a viharkirályt legyőzték, és így a Folyóvidék a Vas-szigetek fennhatósága alá került (Tűz és Jég Világa, 154-155). Fia, Halleck Hoare pedig Jóvásárból irányította birodalmát (Tűz és Jég Világa, 186). Manapság csak Ódonkőnek nevezik a Jóvásártól északnyugatra fekvő romokat, hiszen egykori neve feledésbe merült, mely egykor az ősi Mudd-ház egykori székhelye volt. A Kék Ág folyása mellett elterülő dombon mára csak az alapjai maradtak meg az egykor hatalmas kastélynak, valamint IV. Tristifer Mudd folyami király sírja, aki száz csatát vívott meg az andalokkal, és ezekből kilencvenkilencszer győztesként került ki, de a századikban levágták. Arcképének vonalait az idő kikezdte, de a dalok és legendák megőrízték alakját, akit csak úgy emelgetnek, az Igazság Pörölye (Tűz és Jég Világa, 152; Kardok Vihara, Catelyn V). Tengerszem kastélya, és az azt körülölelő város a Mallister-ház székhelye, amely a Vasember-öböl partján áll. Azért alapították meg, hogy megvédje a partvidéket a fosztogató vasszülötteitől, és így hatalmas, bronz harangja a Morajló Toronyban jelezte a támadó hajóhad felbukkanását (Kardok Vihara, Theon I).
Az Ikrek
A Frey-ház székhelye az Ikrek, vagy közismertebb nevén az Átkelő, a Zöld Ágon ível keresztül. A két teljesen egyforma, magasfalú kőkastély a folyó két partján áll, melyeket barbakán és mély árkok véd. Közöttük húzódik a híd, melyen két szekér kényelmesen elfér egymás mellett. A hidat középen a Vízitorony védi gyilokréseivel, és lőréseivel. Az Átkelő Urának az északi kastélyban ül faragott tölgy trónusán, mely ívelt híddal összekötött tornyokat ábrázol. Az Ikrek az egyetlen biztos átkelő a Zöldágon, innen délre haladva a folyó már mély, és sebes folyásúvá válik (Trónok Harca, Catelyn IX). A ház története akkor vette kezdetét, mikor a Folyóvidék egy kis uracskája felhúzta rozoga fahídját nagyjából hatszáz évvel ezelőtt kihasználva a fent említett tulajdonságát a folyónak. Sosem felejtették el beszedni az átkelésért járó díjat, így csakhamar vagyonos és befolyásos családdá váltak, a fahíd helyén pedig felépült a szürke kőből álló kőhíd. Védelme és felépítése az egyik legerősebb erőddé teszik a kastélyt (Tűz és Jég Világa, 159).
Sóakna
Az Ikrek jelentik a Folyóvidék legészakibb pontját. Kelet felé követve a Három Folyó sodrását négy kisebb várost találhatunk. Harroway Nagyúr Városa egy rég kihalt család nevét őrzi mind a mai napig. A tragikus család feje Lucas Harroway volt akkoriban, akit lányát, Alyst I. Kegyetlen Maegor Targaryen második feleségének javasolta. A kettejük közötti nászt a legnagyobb titokban tartották meg, mert élt még a király első felesége, Ceryse Hightower. Miután Alys egy szörnyszülöttnek adott életet, Maegor szeretője, Toronybéli Tyanna azt hazudta a királynak, hogy a gyermek azért született így, mert az Alys félrelépésének gyümölcse volt. Maegor dühében kiirtott az összes Harroway-t és minden rokonukat (Tűz és Jég Világa, 59). A csöpnyi, nagyjából egy szentélyből, egy vályogfalas fogadóból, egy kőtoronyból és néhány szalmatetős házból álló város gyakran van kitéve az áradó folyó veszélyeinek, de található itt egy rév, ami átkelést biztosít a két part között, a megfelelő összeg megfizetését követően (Kardok Vihara, IX). A Három Folyótól fél napos lovaglásnyira délre található Darry az itt élő család nevét viseli magán. A vár központi épülete a Szántóvető Tornya, ami magában foglalja az uraság és az úrnő myri szőnyegekkel díszített hálótermét, s bár istenerdő is fogadja az erre látogatókat, Darry népe a Hét Hitét követi, és az erre szolgáló szentélyben imádkozik (Varjak Lakomája, Jaime IV). Sóakna a Rák-öböl partján fekszik, s bár sosem volt jelentősebb kikötőváros, számos hajó fordul meg a parti vizeken (Kardok Vihara, Arya XIII). A csöppnyi város méretéről úgy vélik, hogy azért nem terjeszkedett, mert a régmúlt királyai nem tették lehetővé az ilyen városoknak, hogy növekedjenek, és akár befolyásukat is növeljék ezzel (Tűz és Jég Világa, 151). A Rák-öböl déli partján álló Szűztó a Mooton-ház kezében levő város, melynek történelmének – s névadásának – elválaszthatatlan hozadéka Florian a blond, és Jonquil, a szűz története, mely egy dalban hagyományozódik az útókorra (Varjak Lakomája, Brienne IV). A Mootonok a domb tetetjén magasodó várból uralják mind a várost és a völgyet is. A várost védő falakat rózsaszín árnyalatú kövekből építették (Varjak Lakomája, Brienne III). A Bűzös Gúnár az egyetlen ivó a városban (Varjak Lakomája, Brienne V).
Harrenhal
Folyóvidék tudhatja magának a Hét Királyság legnagyobb tavát, Istenszemet is. A tó kékes-zöld vízéből középen egy sziget emelkedik ki, az Arcok Szigete, ami az Első Emberek és az erdő gyermekei közötti béke megköttésének helyszínéül szolgált. Azt beszélik, hogy az itt található összes varsafára arcot véstek a gyermekek, hogy tanúi lehessenek a béke létrejöttének. E fákat a zöld emberek ápolják, bár nem tudni, hogy az ősi rend létezik-e a mai napig (Tűz és Jég Világa, 9.). A tó északi partján magasodik Harrenhal, a Hét Királyság legnagyobb és talán legtragikusabb történetű kastélya. Öt szédítően magas tornya görcsösen kapaszkodik az ég felé a vastag kőfalak között: a Rettegés Tornya, az Özvegytorony, a Siratótorony, a Kísérettorony és a Királymáglya. A vas-szigeteki Harren Hoare király építette a kastélyt, és pontosan ugyanazon a napon költözött be újdonsült székhelyébe, amikor Aegon Targaryen partra szállt a Feketevízű-folyó torokolatánál. A vaskirály nem volt hajlandó behódolni a hódítónak, és visszavonult biztonságosnak hitt várába, azonban Aegon sárkánya tüzével vetett véget a Hoare-háznak. A király és fiai a Királymáglya nevet kapó toronyban válltak a tűz martalékává (Tűz és Jég Világa, 38-39). A kastélyról úgy tartják, hogy azóta is átok ül rajta, ugyanis az összes benne uralkodó ház szerencsétlenül járt. A Qoherys-ház utolsó tagja Gargon előszeretettel élt az első éjszaka jogával, míg végül egy megbecselenített lány apja nyitva hagyva a vár kapuit, lehetővé tette Vörös Harren számára, hogy Gargont elfogják, és kiheréljék, majd véget vessenek életének és ezzel házának is. A kastély ezt követően a Harroway-házhoz került, akik Maegor Targaryen kegyetlenségeinek lettek áldozatává, ahogy azt feljebb olvashattuk. A ház pusztulását követően Maegor legvitézebb lovagjának Walont Towersnek adta, aki nemsokára belehalt egy sérülésébe, utódai pedig gyermek nélkül haltak meg, így a családja rövidesen kihalt. Harcosként érdemelte ki a kastélyt Lyonel Strong is I. Jaehaerys uralkodása alatt, Lyonel egy rejtélyes tűzesetben halt meg, kisebbik fia Larys pedig a Farkas órája során, mely azt a hat napot jelöli a Sárkányok Tánca végén, amikor Cregan Stark kormányozta Királyvárat. Larys egyike volt azoknak, akik az ifjú II. Aegon Targaryen életére akartak törni, ezért életével kellett fizetnie. Halálával a Strong-ház is véget ért. Harrenhal következő urai a Lothstonok voltak, akiknek csalájd végül az őrült és káosz közepette halt ki, amikor utolsó élő tagjuk Danelle Lothston a fekete mágia felé fordult (Tűz és Jég Világa, 156), vérben fürdött és emberhúst evett (Varjak Lakomája, Jaime III). A Whent-ház a Lothstonok szolgalátában álltak, így kapták meg végül jutalomként. Lady Shella Whent az Öt Király Háborúja elején harc nélkül átadta kastélyát a Lannister-háznak, mert nem maradt elegendő számú embere, hogy megvédje a túlerővel szemben (Trónok Harca, Tyrion VII). Joffrey Baratheon trónra kerülését követően Janos Slyntnek adta Harrenhalt jutalmul (Trónok Harca, Sansa V), de a felkapaszkodott lovag csak rövid ideig mondhatta magáénak, ugyani Tyrion Lannister rövidesen a Falra küldte, elveszítve minden vagyonát. Királyvár ostromát követően Petyr Baelish kezébe került a vár, mert szövetséget kovácsolt a Lannsiter és Tyrell házak között. Ezzel párhuzamosan a Tully-ház kegyvesztetté vált, és Zúgó helyett Harrenhal lett a Folyóvidék székhelye. (Királyok Csatája, Sansa VIII).
Harrenhaltól nyugatra, Zúgótól délre található egy különös domb, Magas Szív. A területet egykor szentként tisztelték az erdő gyermekei, de az andal hódítást során egy Erreg nevű kalandor lemészárolta a gyermekeket és kivágta a szentnek tartott varsafákat a dombon. Tettéről manapság csak harmincegy megkövesedett tuskó mesél (Tűz és Jég Világa, 152). A környéken élők messze elkerülik a helyet, mert úgy tartják kísértetek tanyája. Tény, hogy időnként felbukkan egy különös, alacsony anyó, aki megfelelő fizetség ellenében jóslatokat mond (Kardok Vihara, Arya IV).
„Álmomban egy égő szívű árny lemészárolt egy aranyszarvast, igen. Egy arc nélküli embert láttam, aki imbolygó hídon várakozott. A vállán vízbe fúlt holló ült, hínárral a szárnyain. Haragos folyóról álmodtam, és egy asszonyról, aki hal volt. Holtan sodródott, vörös könnyekkel az arcán, de amikor kinyitotta a szemét, ah, akkor felébresztett a rémület.”
A dombtól délre helyzekedik el Makkvár apró kastélya, melyet kőfal véd és egy hatalmas tölgyfa torony. A Smallwood-ház birtoka (Kardok Vihara, Arya IV).
A vidék délnyugati részén három említésre méltó település található: Vendvár, Sherrer és Rózsaszűzvár. Sherrer egy kőfallal védett erődítmény a Vance-ház birtokában, ami a Komédiás-gázló közelében található, ami egy biztos folyami gázló a Vörös Ágon, mely körül parányi település is felépült idővel (Trónok Harca, Eddard XI). Rózsaszűzvár a Piper-ház kastélya a Vörös Ág keleti partján. Vendvár pontos helyét egyetlen térkép sem jelöli, a legvalószínűbb, hogy a Komédiás-gázló közelében található, hiszen egyszerre érte támadás Sherrerrel. Az erődöt cölöpkerítés védi (Trónok Harca, Eddard XI).
A Vörös Ág partján, ahol egykor Torrhen Stark térdet hajtott a hódító Aegon Targaryennek kocsma áll, amit a Térdeplő Emberhez címeztek. Egy másik jelentős ivó a Keresztúti fogadó a Királyi út és a Folyami út talalkozásánál. Sokan csak Régi Fogadónak nevezik, de egykor Két Koronának, majd a harangtorony felépítését követően Harangozó Fogadónak nevezték, de volt idő mikor Csattogó Sárkányak hívták, a sárkányt ábrázoló cégér miatt, mely még a legenyhébb szélben is nyikorgott (Varjak Lakomája, Brienne VII).
További területek
WESTEROS: Észak, A Vas-szigetek, Koronaföldek
ESSOS: A Szabad Városok, A Rabszolga-öböl