A Rabszolga-öböl egy földrajzi és kulturális terület Essos déli partvidékén, a hajdani Ó-Ghis Birodalom romjain nőtte ki magát.
Ghis a világ legkorábbi ismert nemzeteinek és kultúráinak egyike. A kezdetben apró város idővel hatalmas katonai, gazdasági és kulturális hatalommá nőtte ki magát, míg végül a terjeszkedő Valyria hatalomvágyának esett áldozatul. Nagyságáról már csak Ó-GHIS romvárosa tudna mesélni, melyet egykor még Ghisnek neveztek. A Nagy Grazdan alapította város a hetedik valyr támadás során bukott el véglegesen: a város falait a porral tették egyelővé, földjét pedig sóval, kénnel és megannyi koponyával szórták be, hogy egyszer és mindekkorra véget vessenek a birodalomnak (Tűz és Jég Világa, 13-14).
A bukást követően három hatalmas város lett jelentős a térségben: Astapor, Yunkai és Meereen, melyek a rabszolga-kereskedelemnek köszönhetően mérhetetlenül vagyonra és hatalomra tettek szert. A mai területen élők nagy büszkeséggel vallanak a bennük továbbélő ghisi örökségről. Átvették a bukott birodalom szimbólumát, a hárpiát; és a szabadon született polgárok a hárpia fiaiként nevezik meg magukat. A valyr hódítás miatt az ősi ghis nyelv a feledésbe merült, helyette a nemes valyr nyelv egy-egy változata él a térség városaiban. A rabszolgatartók szeretik minden áron elkerülni a háborúzást, így például a dothraki khalasaroknak is busásan fizetnek, hogy ne veszélyeztessék városaikat. A térség jellegzetes ruhadarabja a tokar, egy tógaszerű viselet, amit csak a nemesi születésűek viselhetnek.
ASTAPOR egy öbölben fekszik. A város látképét hatalmas vöröses kövekből épült piramisok határozzák meg, melyeknek oldalán fákat, növényeket és szőlőket telepítettek. A kő porladása miatt mindent belep a vöröses por. A város felett a Jó Mesterek uralkodnak. A város mellett hömpölygő Féreg-folyón kéjdereglyék hajóznak le és fel (Kardok Vihara, Daenerys II). A rabszolga-kereskedés meghatározza a város felépítését: a Büszkeség tere egy nyílt terület, ahol a kereskedők felvonultathatják a kínálatot a vevők előtt (Kardok Vihara, Daenerys II).; a Büntetés tere pedig az engedetlen szolgák büntetésének és haláltusájának színhelyéül szolgál (Kardok Vihara, Daenerys III). A város legfontosabb terméke a Makulátlanoknak nevezett eunuch hadsereg.
A sárga kövekből felépült YUNKAI fölött az úgynevezett Bölcs Mesterek uralkodnak. Yunkai nem katona-rabszolgákat képez ki, hanem az erotikában jártas ágyasrabszolgákat (nőket és fiúkat egyaránt), akiknek megtanították hét sóhaj és a kéj tizenhat testhelyzetének művészetét (Kardok Vihara, Daenerys IV).
MEEREEN a legnagyobb város a Rabszolga-öböl mentén, mérete Yunkai és Astapor együttes nagyságával vetekszik (Kardok Vihara, Daenerys V.). Az öböl északi részén, a Skahazadhan folyó torkolatánál áll. A várost a hatalmas piramisok látványa határozza meg, közülük is a Nagy Piramis uralja a láthatárt. Életéhez szervesen hozzátartoznak a küzdővermek (pl. Daznak Verme), ahol rabszolgák és harcosok mérhetik össze harci ügyességüket és erejüket (Kardok Vihara, Daenerys VI). Vallási életüket a Kegyeknek nevezett papnők vezetik, akiknek különböző színű köntösük jelzik a feladatkörüket: a Kék Kegyek gyógyítók (Sárkányok Tánca, Daenerys I), a Vörös Kegyek szakrális prostituáltak (Sárkányok Tánca, A sárkányszelídítő), a fiatal nemesi lányok Fehér Kegyekként tevékenykedtek, mert még fiatalok, hogy a gyönyörkertjeiben szolgáljanak (Sárkányok Tánca, Daenerys IV), továbbá léteznek Rózsaszín, Arany és Bíbor Kegyek (Sárkányok Tánca, Daenerys VII). A közeli hegyek gazdagok a bronzban, de a vas megjelenésével ez a fém elértéktelenedett, ahogy a hegyeket borító sűrű cédruserdő is a semmivé lett a sárkánytűz, valamint a kitermelések miatt. A várost a Hatalmas Mesterek irányítják, akik a rabszolga-kereskedelem révén vagyonosodtak meg. Az olyan családok mint Dhazak, Galare, Ghazeen, Kandaq, Loraq, Merreq, Naqqan, Pahl, Quazzak, Reznak, Rhazdar, Uhlez, Yherizan és Zhak egyaránt kisebb-nagyobb piramisokban élnek szerte a városban. Astaporral ellentétben, akik csak a rabszolgák heréinek levágásával képeznek eunuchokat, a Meereenben képzett eunuchok esetében a péniszt is levágják (Kardok Vihara, Daenerys II).
Az Ó-Ghis Birodalom örökébe kíván lépni az aprócska, új város egy parányi szigeten Gheantől délre: ÚJ-GHIS. A fiatal város visszaállította a ghisre jellemző hadsereget, melyben nem rabszolgák, hanem szabad emberek is szolgálhattak.
Az öböl túloldalán húzódik a Valyr-félsziget. A hatalmas, tengerbe nyúló földrész részben megsemmisült a Végzet során. A félsziget északi határát az úgynevezett Festett-hegyek övezik, melyen keresztül egyetlen út köti össze a keletet a nyugattal: a démon út. Az út mentén fekszik a rosszhírű MANTARYS városa, melyet egykor Valyria alapított, és élére saját embereit küldte kormányozni (Tűz és Jég Dala, 253). Keletre haladva az úton található BORASH romjai. A Rabszolga-öböl legjelentősebb északi kikötővárosa TOLOS, ami parittyás harcosairól híres. Délre húzódik a Sóhajok-tengere vörös vízével , valamint az Hosszú Nyár Földje. A félsziget számos városnak adott otthont fénykorában, mint OROS, TYRIA, és a főváros szerepét betöltő VALYRIA. E városok azonban megsemmisültek, amikor a földnyúlványt kettészelő vulkanikus hegységrendszer, a Tizennégy Láng kataklizmaszerűen megsemmisült (The Lands of Ice and Fire). Az egykori hegység helyére tengervíz tódult, és kialakult Füst-tenger, melynek vízét a mai napig átkozottnak tartják (Kardok Vihara, Daenerys I). Nemcsak egy egész volantisi sereg eltűnéséről tudunk (Sárkányok Tánca, Tyrion IV.), hanem Gerion Lannisteréről is, aki a H.u. 292-ben kelt útra, magával víve a Lannister-ház ősi valyriai acél kardját, az Oroszlánüvöltést (Sárkányok Tánca, Tyrion VII). Euron Greyjoy viszont az állítja magáról, hogy átkelt a Füst-tengeren (Varjak Lakomája, A fosztogató).
Az Rabszolga-öböl vízét számos kisebb-nagyobb sziget tarkítja a már említett Ghaen mellett. ELYRIA egy kisebb szigeten található az öböl észak-nyugati részén. A várost a Birtok alapította, de nagysága és gazdagsága ellenére Valyria általál küldött személyek irányították (Tűz és Jég Dala, 253). A Végzetet csodával határos módon túlélte, és napjainkban szoros kapcsolatot ápol Mantarysszal és a rabszolgavárosokkal. Yunkaitól délre Yaros található, melyről nem sok minden tudható. Az öböl közepén fekszik a Cédrusok Szigete: az élnénkzöld és tarka virágokkal borított sziget lágy, világos fövenyét türkiz tenger mossa. Az itt élő állatok (majmok, malacok, vaddisznók) nem tartanak az embertől, mert nem ismerik őket. Mert már évszázadok óta nem lakják. A sziget egykor három nagy rózsaszínmárványos városnak is otthont adott, köztük GHOZAInak és VELOSnak. Valyria pusztulásakor 300 láb magas hullámfal söpört végig a szigeten elpusztítva az embereket és a városokat egyaránt. Néhány halász nézte végig a tengerről életük pusztulását, valamint egy maroknyi dárdás, akik a sziget legmagasabb pontján telejsítettek szolgálatot (Sárkányok Tánca, A vas kérő).
