I. Viserys Targaryen (H.u. 103-129)
Mivel a koronaherceg Baelon Targaryen nem élte túl apját, Jaehaerys Targaryent, ezért a 101-ben összehívott Nagytanács döntött az utódlás kérdéséről: a választásuk Baelon idősebb fiára, Viserysre esett (Tűz és Jég Világa, 65). Jaehaerys Targaryen egy békés, boldog királyságot hagyott unokájára, a kincstár tele volt. A Végzet óta nem élt ennyi sárkány egy időben, mint ebben az időszakban (Tűz és Jég Világa, 66).
Felesége, Aemma Arryn egy lánnyal ajándékozta meg elsőként Viseryst. Rhaenyra Targaryen hat éves volt, mikor apja a trónra került. A gyermek mindenhova követte apját, nyolcévesen pedig pohárnokként szolgált már mellette. Mindenki szeretettel adózott iránta, és a „Birodalom Örömének” nevezték (Tűz és Jég Világa, 66-65). A H.u. 103-ben Szűztóban megrendezésre kerülő lovagi tornán, mellyel Viserys Targaryen koronázását ünnepelték meg, egy huszonegy éves fiatal lovag keltette fel az udvar és a király figyelmét, Ser Criston Cole Feketerévből, aki két évre rá csatlakozott a Király Testőrséghez (The Rogue Prince).
Uralkodásának kezdeti éveiben Viserys fivére, Daemon Targaryen okozta a legtöbb gondot. Az ifjút lobbanékony természetéről ismerték Birodalom szerte. Rhea Royce-szal kötött házassága nemcsak terméketlennek bizonyult, de érzelmi alapon sem működött, hamar elhidegültek egymástól. Daemon szolgált pénzmesterként, majd törvénymesterként, és bár munkáját jól végezte, a Segítő, Otto Hightower tanácsára a király leváltotta, és megtette öccsét a városi őrség parancsnokának. Daemon volt az, aki az őrség katonáira ráaggatta azt a bizonyos aranyköpenyt, ami mind a mai napig legfőbb jelvényük (Tűz és Jég Világa, 67). A királynő H.u. 105-ben meghalt a gyermekágyon, mikor világra hozta a király első fiát, Baelont. Viserys gyásza tovább tetőzött, amikor a gyermek is elhunyt a születését követő napon. Miután megtudta, amit Daemon mondott ittasan egy bordélyban fiáról („örökös egy napra”), a király döntést hozott: a gyászidőszak leteltével hatalmas ünnepségsorozat keretein belül bejelentette, hogy Rhaenyra lányát nevezi meg örökösének, valamint Sárkánykő Úrnőjének, gátat szabva fivére törekvéseinek. Sokan fogadtak hűséget Rhaenyrának, de Daemon dühösen elhagyta a fővárost (The Rogue Prince).
Runciter nagymester volt az első, aki felvetette az újranősülés gondolatát a királynak (The Rogue Prince). Viserys végül Alicent Hightower kezét kérte meg, hűséges Segítőjének, Ottho Hightowernek lányát. E tettével azonban magára haragította a Velaryon-házat, elsősorban Corlys Velaryont, aki úgy érezte, hogy lánya, Leana nem volt megfelelő a király számára (Tűz és Jég Világa, 67). Daemon Targaryen és Corlys Velaryon időközben háborúba kezdett Tyrosh, Lys és Myr uniója ellen (Tűz és Jég Világa, 68).
Alicent királyné H.u. 107-ben egészséges fiúgyermeknek adott életet, aki az Aegon nevet kapta, lányuk, Halaena H.u. 109-ben, és Aemond fiúk a rá következő évben jött világra. Az Alicent és Rhaenyra közötti baráti kapcsolat ekkor ért véget. A fiú örökösök ellenére, Viserys királynak nem volt érdekében, hogy megszegje a lányának, és a birodalomnak tett ígéretét, és valamelyik fiát jelölje ki a Vastrónra. Ser Otto Hightower pedig újra és újra megpróbálta rábeszélni a királyt, hogy változtassa meg végakaratát, de ezzel csak azt érte el, hogy Viserys felmentette szolgálatából, és Lord Lyonel Strongot nevezte ki Segítőnek (Tűz és Jég Világa, 68; The Rogue Prince).
Viserys és Alicent ötödik házassági évfordulóját egy hatalmas lovagi tornával ünnepelték meg. A lovagi torna bevonult a történelembe! Egyrészt ezen a napon tért vissza Daemon, sárkánya Caraxes hátán Királyvárba, és koronáját letette fivére lába előtt. Fontosabb azonban, hogy az udvar egyértelműen kettészakadt a királynét, és a hercegnőt támogatók körére. Ezen a tornán Alicent királyné zöld ruhát viselt, Rhaenyra pedig egy fekete-vörös öltözéket – innen ered a két tábor megnevezése: a zöldek, akik Alicent mögött sorakoztak fel, és a feketék, akik Rhaenyrát támogatták. Daemon visszatérése nem tartott sokáig, egy újabb vita robbant ki közte és a király között, és száműzték. Több indok is fennmaradt a száműzés okaként: egyszerű fivérek közötti konfliktus, Alicent fondorlatoskodása vagy egy Daemon és Rhaenyra között kibontakozott viszony, holott néhány forrás épp Criston Cole-t nevezi meg Rhaenyra szeretetének tárgyaként (Tűz és Jég Világa, 70).
Miután Rhaenyra felnőtt, több kérő is pályázott a kezére. Rhaenyra szíve azonban Criston Cole felé húzott, aki ekkor már a Királyi Testőrség parancsnoka lett. A kettejük közötti románc és viharos különválás részletei örökre rejtély marad, de mindenki számára érezhető volt az a bizonyos pont, miután ellenségesen kezdtek viselkedni egymással. A hercegnő férje, végül az Laenor Velaryon lett, aki annak idején Viserys legnagyobb riválisa volt a H.u. 101-es Nagytanácson a Vastrón elnyerésében. Laenor azonban úgy tűnt jobban kedveli a korabeli fegyverhordozó fiúk társaságát. Az esküvőre H.u. 114-ben került sor. A tiszteletükre rendezett lovagi torna során Criston Cole dühödt tombolásba kezdett Alicent királyné szalagját viselve, és a harcok során megölte a jóképű Ser Joffrey Lonmouth-ot, akiről úgy tartották, hogy Laenor kedvese volt. A tragédia után Laenor leginkább Hullámtörőn töltötte idején, Rhaenyra pedig Sárkánykőn.
Alicent királyné további három gyermeknek adott életet: Helaena hercegnő (H.u. 109), Aemond herceg (H.u. 110) végül pedig Daeron herceg (H.u. 114). Ugyanebben az évben született meg Rhaenyra első gyermeke, Jacaerys. A gyermek barna haja és szeme sok pletyka alapját képezte, mivel mind Rhaenyra mind Laenor ezüsthajjal rendelkezett. Azt mondják, a gyermek apja Ser Harwin Strong lehetett, a hercegnő felesküdött pajzsa és immár a feketét vezére. Később megszületett Lucerys (H.u. 115), és Joffrey is (H.u. 117), akik szintén barna hajjal látták meg a napvilágot. Hogy véget vessen a pletykáknak, Viserys király mind a három gyermek mellé egy-egy sárkánytojást tett, és így születtek meg Vermax, Array és Tyraxes sárkányok, bizonyítva, hogy a kicsikben az ősi valyria vére folyik (Tűz és Jég Világa, 71).
Rhae Royce halálát követően Daemon Targaryen újranősült. Feleségül vette barátja, Corlys Velaryon lányát, Laenát. Mivel a házasság a király tudtán kívül kötetett, ezért elhagyták Westerost és sokáig a Szabad Városokban éltek. Pentosban voltak, mikor kiderült, hogy Laena gyermeket vár. Végül H.u. 116-ban itt adott életet ikerlányainak Baelának és Rhaenának (The Rogue Prince). Daemon a lányok születését követően ismét Királyvárba érkezett és a két testvér látszólag kibékült, Rhaenyra pedig nagyon megkedvelte Laenát. Négy év után azonban ismét teherbe esett, de a fiúgyermek világrahozatalakor komplikációk léptek fel és mind a gyermek mind az anya meghalt (Tűz és Jég Világa, 71).
Laena halálával vette kezdetét a H.u. 120 év tragédiahulláma, ami miatt sokan vörös tavasznak emlegetik (bár nem azonos a H.u. 236. évi Vörös Tavasszal). Nem sokkal később fivére, Laenor összeszólalkozott szeretőjével, Ser Qarl Correy-vel, mert Laenor új kedvest talált megának. Ser Qarl féltékenységből megölte Rhaenyra férjét. Laena halála után a sárkány, Vhagar gazda nélkül maradt, ezért Aemond igényt tartott rá. Alicent és Rhaenyra gyermekei között ez vitához vezetett, a vita tettlegességgé fajult, mígnem Aemond „Strongoknak” titulálta Rhaenyra fiait, mire Lucerys tőrt rántott és Aemond szemébe döfte. A fiú ugyan túlélte, de fél szemére megvakult. Végül pedig egy harrenhali tűzesetben meghalt a király Segítője, Lord Lyonel Strong és fia, Harwin, Rhaenyra állítólagos szeretője. Viserys király pedig felesége noszogatására visszahívta Ottho Hightowert a Segítő posztra (Tűz és Jég Világa, 72).
Tovább tetőzte a feszültséget Rhaenyra és Damon házassága, és megszülető gyermekük, akit szintén a Hódító után neveztek el, ahogy Alicent királyné elsőszülött gyermeként: ifjabb és idősebb Aegon néven emlegették őket. Idősebb Aegon feleségül vette húgát, Helaenát, akitől három gyermeke született: az ikrek Jaehaerys és Jaehaera, valamint Maelor. Viserys király még időskorában is sok mindent tett. Miközben egy nap ítéletet hozott, megvágta magát a Vastrónon. Sebe csúnyán elfertőződött, két ujját is le kellett vágni, azonban úgy tűnik ez sem volt elegendő. H.u. 129-ben huszonhatévnyi uralkodást követően a király nem ébredt fel többé álmából. Halálával pedig megkezdötött háza végromlása (Tűz és Jég Világa, 72).
A Kistanács ismert tagjai:
- A Király Segítője – Ser Otto Hightower (H.u. 103-109)
- A Király Segítője – Lord Lyonel Strong (H.u. 109-120)
- A Király Segítője – Ser Otto Hightower (H.u. 120-129)
- Nagymester – Runciter (H.u. 103-112)
- Nagymester – Mellos (H.u. 112-127)
- Nagymester – Orwyle (H.u. 127-128)
- Pénzmester – Daemon Targaryen (H.u. 103-104)
- Pénzmester – Lord Lyman Beesbury (H.u. ?-129)
- Törvénymester – Daemon Targaryen (H.u. 104)
- Törvénymester – Lord Lyonel Strong (H.u. 105-109)
- Törvénymester – Lord Jasper Wylde (H.u. ?-129)
- Hajómester – Ser Tyland Lannister (H.u. ?-129)
- Besúgók Mestere – Ser Larys Strong (H.u. ?-129)
- A Királyi Testőrség Parancsnoka – Ser Ryman Redwyne (H.u. 103-105)
- A Királyi Testőrség Parancsnoka – Ser Harrold Westerling (H.u. 105-112)
- A Királyi Testőrség Parancsnoka – Ser Criston Cole (H.u. 112-129).
II. Aegon Targaryen (H.u. 129-131)
A király halának pillanatában, Alicent királyné és Ser Criston Cole összehívatta a kistanács tagjait. Viszonylag hamar egyértelművé vált a találkozó célja: megfosztani Rhaenyrát a tróntól, és Aegon herceg megkoronázása. Egyedül a pénzmester, Lyman Beesbury emelt hangot a terv ellen, de Ser Criston elvágta a torkát. Aemond herceget Viharvégbe küldték, hogy eljegyezze Lord Borros Baratheon egyik lányát, maguk mellé állítva ezáltal a házat a közelgő harcokban. Hét nap telt el a király tényleges halála és a nyilvános bejelentése között. Ennyi idejük volt előkészíteni Aegon herceg koronázását. Azonban minden titkolózás ellenére Ser Steffon Darklyn tudomást szerzett az árulásról, és ellopva Jaehaerys király és Viserys király által viselt koronát elhagyta Királyvárat (The Princess and the Queen). A király halála pillanatában Rhaenyra Sárkánykőn tartózkodott, és közelgő szülése miatt nem is tudta elhagyni a szigetet. Rhaenyra a hír hallatán ütlegelni kezdte a hasát, előidézve a korai szülést. A hasából előbújó lány gyermek torzszülött és életképtelen volt. Ahogy felépült nekilátott eltervezni a bosszúját (Tűz és Jég Világa, 73).
Mind a két fél hatalmas erőkkel rendelkezett, és mind a két félnek megvoltak a maga sárkányai is: Aegon király a Sunfyre nevű fiatal sárkányon lovagolt, Vhagar, az utolsó a Hódító sárkányai közül, Aemond herceg hátasa lett, Helaena sárkánya Dreamfyre, Daeroné pedig a fiatal Tessarion volt; a háborúhoz még túl fiatal Morghul és Shrykos Jaehaera hercegnő és fivére Jaehaerys tulajdonában voltak. A feketék oldalán ott harcolt Syrax és Caraxes, Rhaenyra és Daemon sárkánya; Vermax, Arrax és Tyraxes Jacaerys, Lucerys és Joffrey herceg hátasai; az ifjabb Aegon Viharfellegnek nevezte el állatát, Rhaenys hercegnő bestiája Meleys volt, a Vörös Királynő. Rajtuk kívül a kecses Holdtáncos Baela úrnő, Hajnalfény pedig Rhaena hercegnő sárkányaként vett részt az összecsapásokban. Azonban Alyssane királynő idős hátasa Ezüstszárny, Tengeri Köd Leanor Verlaryon egykori sárkánya, Vermithor Jaehaerys király öreg sárkánya, valamint három gazdátlan vad sárkány Birkatolvaj, Szürke Szellem és az Emberevő, akiket sosem lehetett megszelídíteni gazdátlanok voltak a Tánc elején (Tűz és Jég Világa, 81).
Első lépésként Rhaenyra létrehozta saját tanácsát, a Fekete Tanácsot, melynek tagja volt Daemon Targaryen, idősebb fiai Jacaerys, Lucerys és Joffrey, valamint Lord Corlys Velaryon és felesége, Rhaenys. Királynővé kiáltották ki és Viserys király ellopott koronájával meg is koronázták; Otto Hightowert és lányát, Alicent királynét árulóvá kiáltották ki. Az erős flottával rendelkező Velaryon-ház blokádot vont a Csatorna köré, elzárva az utat Királyvár felé; Daemon pedig elfoglalva Harrenhalt, kialakította bázisát. Jacaerys herceg felkereste a Völgy Szűzét, Lady Jayne Arrynt, majd a Starkokat és a Maderly-ket Északon. Lucerys pedig Viharvégre ment.
Harrenhal elfoglalását követően Daemon herceg szövetkezett a Blackwoodokkal és az Izzó Malom Csatájában legyőzték a Bracken hadsereget és elfoglalták Kősövényt (Tűz és Jég Világa, 78).
Amikor Lucerys herceg megérkezett Viharvégre, ott találta Aemond herceget, aki megelőzte őt ajánlatával. Ennek ellenére átadta ajánlatát Lord Borros Baratheonnak, aki azonban visszautasította azt. A fiúk közötti feszültség érezhető volt, de a kastély ura, nem hagyta, hogy bármiféle összecsapás történjen falai között, de cinkosan hozzátette, hogy az nem érdekli, hogy a falakon kívül mi történik. Aemond nemcsak jóval idősebb volt a másiknál, de fűtötte dühe is, hiszen miatta veszítette el a szemét évekkel ezelőtt. Lord Borros felszólítására Lucerys elhagyta a kastélyt a tomboló vihar ellenére, Aemond pedig követte őt. Vhagar, Aemond sárkánya ötször akkora volt, mint Arrax. Véres összecsapás bontakozott ki a cikázó villámok között, melyben Lucerys és sárkánya veszített, és élettelenül zuhantak a tengerbe (Tűz és Jég Világa, 73).
„Szemet szemért, fiút fiúért” – jelentette ki Daemon herceg, miután értesült nevelt fia haláláról. Mialatt a városi őrség élén volt, megismerte a királyvári alvilágot. Megkérte hát az egyik bordély tulajdonosát, Mysariát, hogy vigye véghez bosszúját. Mizéria, ahogy sokan nevezték, vagy gúnynevén a Fehér Féreg könyörtelen bosszút eszelt ki. Felbérelt egy verőembert, akit mindenki csak Vér néven emlegetett, és a Vörös Erőd egy patkányfogóját, aki ismerte az Erőd összes titkos járatát, és Sajtnak nevezték. Vér és Sajt beosont a királyi lakrészre, megkötözték Alicent királynét, szobalányát megfojtották. Ezt követően túszul ejtették Halaena királynét a gyermekeivel, és arra kényszerítették, hogy döntsön, melyik fiát öljék meg. Hasztalan könyörgést követően végül Maelort nevezte meg, a legfiatalabb fiút. Vér és Sajt azonban Jaehaeryst vágta le, majd eltűntek, a többi gyermeket sértetlenül hagyva (Tűz és Jég Világa, 74-75).
Ser Criston Cole, aki időközben a Segítő lett, taktikázni kezdett. Első lépésként elküldte a Királyi Testőrség tagját, Ser Arryk Cargyllt Sárkánykőre, hogy vegye fel ikertestvére, Ser Erryk azonosságát és végezzen Rhaenyrával. A két testvér azonban összetalálkozott a vár folyosóin és egymás kezétől lelték halálukat (Tűz és Jég Világa, 75).
A királyi sereg ezt követően a Rhaenyrához hű maradt urakat vette célba. Stokeworth hamar elbukott, és Alkonyvölgy sem volt felkészülve a támadásra. A várost feldúlták, és a kikötőben álló hajókat felégették. A város urát, Lord Darklynt lefejezték árulás vádjával (The Princess and the Queen). Alkonyvölgy eleste óvatosságra intette Lord Stauntont Varjúpihenőben, bezáratta a város erős kapuit, és hollót küldött Sárkánykőre segítségért. Ekkor érkezett meg Rhaenys Thargaryen, Corlys Velaryon hitvese sárkánya, Meleys hátán. Azonban a varjúpihenői csatában részt vett nemcsak II. Aegon Sunfyre hátán, de az ekkoriban élt legnagyobb sárkánynak számító Vhagar is, Aemond vezetésével. Rhaenys és Meleys nem adták olcsón az életüket: a sárkány 800 katonát égetett halálra, Sunfyre megbénult, és Aegon király is súlyosan megsérült: bordái és csípője eltörött, fél teste megégett, és bal karjába pedig beleégett páncélja. A király ezt követően elszigeteltségben élt, a sebeiből próbált felgyógyulni. Ezt idő alatt Aemond herceg Régensként szolgált (Tűz és Jég Világa, 75). Corlys Velaryon Rhaenyrát hibáztatta felesége haláláért, úgy vélte ha a királynő vagy fiai mentek volna az ostromba, Rhaenys még élne. Attól félve, hogy a Tengeri Kígyó – így nevezték Lord Veraryont – magára hagyná Rhaenyrát fájdalmában, kinevezték a Királynő Segítőjévé (The Princess and the Queen).
Meleys elvesztését követően Jacaerys herceg kihirdette, bárki is üli meg a vad sárkányokat, Emberevőt, Szürke Szellemet és Birkatolvajt, azt nemesi rangra emelik. Érdemes megemlíteni, hogy Sárkánykő szigetén már-már istenként tisztelték a gyönyörű Targaryeneket, így számos fiatal lányt ajánlottak fel nekik, ők pedig örömmel vették el a szüzességüket, nem egyszer gyermeket hagyva maguk után. Bár sokan próbálták őket megülni, végül a következők lettek a sárkányok gazdái: Burokparti Addam, azt állítva magáról hogy Leanor Valeryon fia, Tengeri Köd gazdája lett; Birkatolvajt egy Nettles nevű rosszhírű lány szelídítette meg, addig etetve őt hússal, mígy a sárkány meg nem szokta jelenlétét; Ezüstszárny Fehér Ulfhoz, Vermithor pedig Pöröly Ulfhoz kerültek, bár ez utóbbi kettő nem szolgált rá végül a bizalomra (Tűz és Jég Világa, 76).
A Velaryon-ház eközben továbbra is blokád alatt tartotta a Feketevíz-öböl száját, a Csatornát. De Otto Hightower felvette a kapcsolatott Daemon herceg Szabad Városbeli ellenségeivel, a Civakodó Nővérekkel (Lys, Tyrosh és Myr városával), abban reménykedve, hogy segítenek feloldani a kereskedelmi utak lezárását. Fáradozásai végül eredményhez vezettek, kilencven hadihajó indult útnak a lysi Sharako Lohar admirális vezetésével a Lépőkövekről. Ezzel egy időben Joffrey herceget, Rhaenát a Völgybe küldték három sárkánytojással; az ifjabb Aegont és Viserys herceget pedig Pentosba, hogy együtt nevelkedjen Pentos hercegének fiával, míg anyja biztosítja magának a trónt (The Princess and the Queen). A sors úgy hozta, hogy az essosi flotta elfogta a hercegek hajóját, Aegon herceg el tudott menekülni Viharfelleg hátán, de a sárkány olyan súlyos sérüléseket szerzett hogy Sárkánykőre érve belehalt a sérüléseibe. Aegon hírt adott az eseményekről, a közelgő flottáról és hogy Viserys hátramaradt. A fogságba esett herceg bölcsen elrejtette a tojást, amit magával vitt, és egy hajón szolgáló fiúnak adta ki magát. Terve egészen addig működött, míg a legénység egy tagja fel nem fedte a fiú kilétét. A kapitány Sharako Lohar elé vitte a fiút, és ezt követően senki nem tudott semmit a hollétéről. Jacaerys herceg sárkánya, Vermax hátán repült a flotta ellen, azonban a Triarkátus korábban már harcolt Daemon herceg és sárkánya ellen, így tudták, hogy lándzsával és nyilakkal fogadják a támadó bestiát. Így vette kezdetét a Csatorna-csata. A harchoz csatlakozott Ezüstszárny, Birkatolvaj, Tengeri Köd és Vermithor is, így a hadihajók vonala megtört és egymás utána fogták menekülőre. Vermax azonban túl alacsonyan repült a sérülései miatt, és belecsapódott a tengerbe. Jacaerys ugyan még időben leugrott a sárkányról, de egy myri katona lenyilazta. A támadó flotta egy része átjutott a blokádon és megtámadta Hullámtörőt. Fűszerpartot kifosztották és a lakosait lemészárolták. Magas Áradatot felégették, Lord Corlys Velaryon szolgálóit pedig levágták. Több százan haltak meg az összecsapás során, Fűszerpartot pedig sosem építették újra. A Velaryon flotta több mint egyharmada megsemmisült (The Princess and the Queen).
II. Aegon király legfőbb támogatója az anyja családja, a Hightower-ház volt. De sokan a Síkvidék családjai közül nem értettek egyet az árulással. A Caswell, Rowen, Tarly, Beesbury és Costayne házak egyaránt Rhaenyra oldalán sorakoztak fel. Síkvidék ura, Lyonel Tyrell még karonülő csecsemő volt, anyja pedig semlegesség mellett döntött. A Hightower sereg így csak nagyon lassan tudott haladni Királyvár felé. Amikor elérték a Mézbor folyót Lord Ormund Hightower két ellenséges sereg között találta magát, melyeket Lord Thaddeus Rowan és Virágos Tom, Keserűhíd Fattya vezetett. Hátulról pedig Ser Alan Beesbury, Alan Tarly és Lord Owen Costayne kerítette be. A serege csaknem felmorzsolódott, amikor egy hatalmas árnyék suhant át az égen. Daeron Targaryen és Tessarion jelent meg a csatában, és oly bátran küzdöttek, hogy a harc visszájára fordult, és a lázadó síkvidéki urak maradtak alul (The Princess and the Queen).
A következő évben (H.u. 130) a Hét Királyság több pontján is kirobbant a fekete és a zöldek közötti feszültség. Lord Jason Lannister a nyugatvidéki sereget Folyóvidék ellen vezette, akik Rhaenyra oldalán sorakoztak fel. A csatában, ami a Vörös Ágnál vívott ütközetként maradt fent, a Lannisterek megtörték a folyami urak erejét és megszállták a Folyóvidéket, noha Lord Jason meghalt egy Hosszúlevél Pate nevű apród keze által (Tűz és Jég Világa, 78). Halálát követően az új parancsnok Lord Lefford lett, aki bár tapasztalt katonának számított, gyengesége és idős kora miatt a Lannister-sereg nagyon lassan haladt. Amikor elérték az Istenszemet szembe találták magukat kétezer Téli Farkassal Lord Roderick Dustin vezetésével, Lord Forrest Frey kétszáz lovasával és hatszáz gyalogosával, Vörös Folyami Robb vezette háromszáz íjásszall. Döbbenetüket fokozta, amikor Hosszúlevél Pate, akit időközben Oroszlánölőnek kezdtek hívni, megjelent a korábbi harcokat túlélő katonákkal egyesülve a Bigglestone, Chambers és Perryn házakkal, és további erősítést kaptak a Ser Garibald Grey, Lord Jon Charlton és Lord Ben Blackwood seregétől. A Lannister sereget a tóba űzték. Kétezren haltak meg a tóparti csatában, (vagy ahogy a köznép nevezi, a Haletető), ezzel pedig a Sárkányok Táncának legvéresebb szárazföldi összecsapásává nőtte ki magát (The Princess and the Queen, Tűz és Jég Világa 78).
A folyóvidéki események hallatán Aemond herceg és Ser Cristan Cole összehívták csapataikat és Harrenhal ellen vonultak, ezzel pedig védtelenül hagyták Királyvárat. Daemon Caraxes, Rhaenyra pedig Syrax hátán érkezett a fővárosba, a haderőt pedig a Velaryon flotta hozta utánuk. Az özvegy királyné, lovasokat és hollókat küldött Aemond után, de mindhiába, ugyanis az aranyköpenyesek átálltak a feketék oldalára, hiszen hűségesek maradtak Daemonhoz, aki egykor a vezetőjük volt: Orwyn mestert a szállásán marasztalták, a hét kapu zöldpárti őrét börtönbe vetették, vagy megölték. A Városi Őrség másodparancsnokát, Ser Gwayne Hightowert is elfogták, amikor riadót akart fújni. Amikor a főparancsnok, Ser Luthor Largent elé vitték Gwayne köpönyegforgatónak titulálta a parancsnokot, mire az így válaszolt: „A köpenyeket Daemontól kaptuk, és bárhogy is forgatod őket a színük arany marad!” Ezt követően megölte Ser Gwayne-t, és megnyitotta a kapukat Rhaenyra seregének. Tizenhárom Hightower lovag, és nagyjából száz fegyveres próbálta feltartóztatni az előrenyomuló sereget, de mikor a remény szertefoszlott Alicent királyné visszahívta őket. II. Aegon királyt a Besúgók mestere, Lord Larys Strong titkos utakon kicsempészte a városból. Vele tartott a Királyi Testőrségből Ser Willis Fell és Ser Rickard Thorne, valamint Jaehaera hercegnő, és Maelor herceg is. Azonban úgy döntöttek, hogy a kis Maelor herceget elküldik Óvárosba, hogy biztonságban legyen. Hiába volt azonban minden titkos tervezés, Keresűhídnál rajtuk ütött a feldühödött nép és darabokra tépte a kis herceget. Lord Otto Hightowert és Lord Jasper Wylde-ot, a Törvénymestert kivégezték árulás vádjával, míg Alicent királynét és Halaena hercegnőt fogságban tartották. Ser Tyland Lannistert információk megszerzésének céljából kínozták, Orwyn nagymestert pedig a sötét cellákba vetették. Rhaenyra királynő elfoglalta helyét a Vastrónon, bár egy ügyetlen mozdulattal megvágta magát egy pengével, ezzel pedig megkezdődtek a suttogások, hogy a trón elutasítja őt. Bár a nép örömmel fogadta a királynőt, napi szinten történtek kivégzések, így hamar elkezdték őt gúnynevén nevezni: „Maegor király csecsekkel” (The Princess and the Queen).
Rhaenyra elérte célját, elfoglalta helyét a Vastrónon. A Sárkányok Tánca azonban még nem ért véget. A soron következő cikkben folytatjuk.
