A társadalom
Amikor Aegon Targaryen partra szállt a Feketevízű-folyónál, és biztosította magát a szomszédos várakkal szemben, Visenya királyné egy rubindíszes valyriai acélkoronát helyezett a fejére, és Rhaenys kikiáltotta őt királynak: „Aegon, aki első e néven, Westeros királya és népének védelmezője” (Tűz és Jég Világa, 36), A hódítás befejeztével az óvárosi Csillagszentélyben kenték fel a hét szent olajjal, és következő szavakkal köszöntötték:
„Aegon, a Targaryen-házból, aki első e néven, az andalok, a rhoyne-iak és az Elsők Királya, a Hét Királyság Ura és a Birodalom Védelmezője.”
Így hangzik Westeros aktuális királyának teljes titulusa. E hangzatos cím azonban több elemből tevődik össze. Az elején a személy pontos megjelölése érdekében a név, és a családnév mellett az is jelzésre kerül, hogy uralkodott-e korábban azonos nevű király a Hét Királyság felett. Ezt követően található az első cím, az andalok, a rhoyne-iak és az Elsők Királya, melyben a Westerost benépesítő három népcsoport kerül megnevezésre, és ezzel kifejeződik, hogy esetünkben Aegon jogot formál az Elsők lakta Északra és a rhoyne-iak által benépesített Dorne-ra is, annak ellenére, hogy ez utóbbit nem sikerült meghódítania. A Hét Királyság Ura titulus őrzi az hódítás előtti birodalmi tagozódás lenyomatát, noha lényegében a Koronaföldek létrejöttével, és a Folyóvidék felszabadításával összesen már kilenc tartomány létezik. Végül pedig a Birodalom Védelmezője egyfajta katonai természetre utal, és magában hordozza, hogy a király mindenek feletti hatalommal rendelkezik a Hét Királyság katonai erején. E titulust egy másik személy is viselheti, amennyiben a király kiskorú, vagy akadályoztatva van hivatalának betöltésében. A Tűz és Jég dala folyamán Robert Baratheon király, Eddard Starkot nevezte meg halálos ágyán a Birodalom Védelmezőjének, míg örököse nagykorú nem lesz (Trónok Harca, Eddard XIII).
A király uralkodását a Kistanács segíti. Ennek állandó tagja a Király Segítője, a pénzmester, a törvénymester, a hajómester, a besúgók mestere, a Királyi Testőrség parancsnoka valamint a nagymester. Létszámukban az andal kultúrára jellemző szent hetes szám érhető tetten. Tanácsadói vagy konzultációs jogkörrel időnként mások is megjelenhetnek a Kistanács gyűlésein. Egyedül a király szava teheti a tanács döntését törvénnyé. Távollétében, akadályoztatásában, vagy a király kiskorúsága esetén a Király Segítője, vagy a Régens élhet ugyanezzel a joggal.
- A Király Segítője felel a királyi seregek irányításáért, a törvények megfogalmazásáért, az igazságszolgáltatásért, és a királyság napi működéséért. A király távollétében az uralkodó jogkörével élhet, és ilyen esetekben a Vastrónra ülhet (Trónok Harca, Eddard IX). Így lényegében a második leghatalmasabb ember a királyságban. Szálláshelye a Vörös Erődben található Segítő Tornyában van (Trónok Harca, Eddard IV). Jelképe pedig egy kéz alakú medál. Bevett mondás, hogy „amit a király megálmodik, a Segítő megépíti”, de a köznép körében egy kifejezőbb mondás járja „a király eszik, a Segítő eltakarítja a szart” (Trónok Harca, Eddard I).
- A pénzmester kíséri figyelemmel a királyi kincstár összes bevételét és kiadását, azáltal hogy a királyi hivataloktól jelentéseket kap meghatározott időközönként. Ő felügyeli az adó begyűjtését, a három királyi pénzverde működését, és ő intézi az esetleges kölcsönszerződéseket is. A pénzmester számos hivatal működését átlátja, mint a Kulcsok Őreiét, a Királyi Számadóét, a Királyi Hitelesítőét (Királyok Csatája, Tyrion IV).
- A törvénymester a Királyi Igazságszolgáltatásért és a törvénykezésért felelős pozíciót rejti magában. Ő igazgatja a Vörös Erőd börtöneit, felel a börtönőrök és segédbörtönőrök munkájáért, de hatókörébe tartozik a királyvári Városi Őrség munkájának felügyelete is.
- A hajómester a királyi flotta parancsnoki ragján álló személy. Kötelessége a hajókkal kapcsolatos összes feladat elvégzése, úgy mint az építés irányítása, a hadihajók felszerelése és legénységgel történő ellátása, valamint a tengeri hadműveletek levezénylése.
- A besúgók mestere a királyi kémhálózat élén álló személy. Besúgói nemcsak Királyvár és Westeros minden sarkán megtalálhatók (illetve ha jól végzi munkáját nem találhatók meg), de Essos számos területére is elér a keze. Fő feladata a hírszerzés, a kevésbé „hivatalos” információk kiszivárogtatása, és távoli helyszínen történő feladatvégzés elintézése.
- A Királyi Testőrség az uralkodót és családját védő héttagú fegyveres csapat. Esküjük értelmében akár életüket is feláldozzák a királyi család védelme érdekében, teljesítik a parancsokat és megtartják a titkokat. E hivatás élethosszig tart, és tilos földet birtokolni, feleséget venni, vagy gyermeket nemzeni (Trónok Harca, Catelyn II). Az őrség élén a legtapasztaltabb tagjuk áll, mint parancsnok. A testőrség minden tagja, a Fehér Kard Toronyában lakik egyszerű cellákban (Kardok Vihara, Jaime VIII).
- A nagymester a Fellegvár mestereinek egyik nagy tiszteletben tartott választott tagja, aki a királynak ad tanácsot. E tisztséget a Konklávé szavazza meg, vagy esetenként akár vissza is vonhatja (Kardok Vihara, Tyrion II). Nyakában a mesteri rendre jellemző lánc lóg, akár ékkővel díszítve (Trónok Harca, Eddard IV).
Westeros társadalmi felépítését a középkori feudalizmushoz hasonlíthatjuk leginkább, noha szó sincs feudalizmusról, ez csak egy segítségül hívott fogalom esetünkben. A társadalom élén a Vastrónon ülő király van, aki a legmagasabb politikai szintet képviseli, és minden kérdésben a legfelsőbb hatalom birtokosa. A király vazallusai a nagy házak lordjai, akik a Hét Királyság tartományai felett uralkodnak, és saját vazallusokat fogadhatnak területeiken belül, és ez a rendszer a legkisebb földdel bíró vazallusig vezethető le.
Tehát Robert Baratheon uralkodása idején a királynak nyolc vazallusa volt: Eddard Stark, Jon Arryn, Hoster Tully, Balon Greyjoy, Mace Tyrell, Tywin Lannister, Renly Baratheon és Doran Martell. Ők a társadalom élén állnak, közvetlenül a királynak tartoznak számadással, és mindegyikük egy-egy földterület felett uralkodik nagyúrként. Néhány lord azonban más címeket is viselhet, így Lord Eddard Stark Észak Őrzője, Jon Arryn a Kelet Őrzője, Tywin Lannister Nyugat Őrzője, Mace Tyrell Dél Őrzője, ami a katonai parancsnokot jelent, akik az egyes területek hadereje felett parancsolnak; Balon Greyjoy-t Pyke Kaszás Uraként, és Tywinn Lannistert Lannisrév Pajzsaként is megnevezik.
Tovább haladva a társadalmi rétegeken következnek az egyes földrajzi egységek kisebb urai. Vegyük példának a Stark-házat, akik Észak felett uralkodnak. Az ő vazallusait Észak nemes házai alkotják: a Gloverek, a Boltonok, az Umberek, a Cerwynek, a Casselek, a Tallhartok, a Manderly-k, a Reedek, a Locke-ok, a Mormontok stb. Minden egyes fent említett nemesi ház meghatározott földterület felett gazdálkodik és uralkodik, így értelemszerűen a kisebb urak már az ő vazallusaivá válnak. A Nyak fölött uralkodó Reedek lesznek például az ún. cölöplakók urai, mint a Blackmyre, Boggs, Cray, Fenn, Greengood, Peat és Quagg-házaké.
Külön társadalmi csoportot alkotnak a lovagok, és a letelepített lovagok, akik lényegében a nemesi réteg legalsó szintjén képzik. Az utóbbiak valamilyen jó szolgálat érdekében kaptak egy kisebb erődöt és hozzá tartozó földet, ami felett uralkodhatnak. Saját parasztjaik és katonáik vannak, de ők is hűséggel tartozik a föld felett uralmat gyakorló hűbérúr felé
A köznép jelenti a társadalmi szerkezet legalját. Bár nem birtokolnak földet vagy címet, a saját uruk földjét művelik, de a termény bizonyos részét saját használatra megtarthatják, és önmaguk felett rendelkeznek, továbbá nincsenek röghöz kötve sem. Nem tekinthetők semmiképp sem rabszolgának, hiszen önmaguk felett rendelkeznek, és a helyi uraság előtt megjelenhetnek, panasszal élhetnek, vagy jogorvoslást kérhetnek.
A törvénykezés
Minden nagyúrnak törvénykezési hatalma van a saját területein felmerülő kérdéses ügyekben (A Felesküdött Kard). A nagyúr kötelessége a béke fenntartása, a meghallgatások tartása, a büntetés-végrehajtás. Mindezt saját ura nevében, végül pedig a király nevében kell tennie. Ő maga vagy hivatalnokai az udvarban hallgatják meg a kérvényeket és vádakat, majd a bizonyítékok és a törvény alapján döntést hoznak (Királyok Csatája, Bran II). A nemesi úr távollétében vagy akadályoztatásában a terület nagyura kerül a döntéshozó szerepébe, végül pedig maga a király. A Hét Királyságban az I. Jaehaerys Targaryen által bevezetett törvénykezési eljárás a bevett, ez a Király Igazsága. (Tűz és Jég Világa, 51). Általánosságban véve büntetendő a lopás, rablás, erőszakoskodás, a gyilkosság, és a Hit ellen elkövetett bűncselekmények, illetve bármi, amit a fennálló társadalomra nézve veszélyesnek ítélnek. A büntetések általában igen szigorúak, és nyomokban a szemet-szemért elv is felfedezhető bennük. Kisebb bűnökért testi fenyítés (botozás, korbácsolás) jár, komolyabb vétségekért (pl. tolvajlás) gyakori az ujjak csonkítása, nemi erőszakért általában kasztrálás, míg súlyos bűnökért halál jár. Módosabb kereskedők, illetve nemesemberek esetében bizonyos esetekben száműzetés is lehet az ítélet. A kivégzés módja általában akasztás, nemesek esetén lefejezés. Egyedül Északon tartják az ősi szokást, miszerint a halálbüntetést annak kell végrehajtania, aki az ítéletet hozta (Trónok Harca, Bran I). Szigorúan tilos a rabszolgatartás és kereskedés, a Hit tanításai szerint minden ember szabadnak született (Kardok Vihara, Daenerys II).
Ismerjük a „hatos törvényét„, melyet még Rhaenys Targaryen királnyé vezetett be. Miután egy nőt a férje halálra vert, a fivérei kérvényt nyújtottak be a királynéhoz. A férj azzal védekezett, hogy egy férfinak jogában áll megbüntetni a hűtlen feleségét, és ehhez az előírt egy hüvelykujjnál nem vastagabb botot használt. Rhaenys a mesterekkel együtt hozta meg döntését: minden férjnek jogában áll megverni a feleségét, de csak hat ütéssel élhet – minden isten nevében egyet sújthat, kivéve az Idegent. Kijelentette, hogy a férfi 94 ütése törvénytelen volt, és a halott nő fivérei visszaadhatják a férjnek (Tűz és Jég Világa, 51).
Ősi hagyomány alapján bármiféle ítélet alól mentesülni lehet, ha a bűnös „feketét ölt”, vagyis csatlakozik az Éjjeli Őrség tagjaihoz. Az északi zord körülmények, valamint a letett eskü, miszerint haláláig a testvériség tagja marad, általában csak a súlyos, halállal vagy kasztrációval járó büntetések kiváltására szokták elvállalni. A fent felvázolt társadalmi rendszerből adódóan az egyes emberek nem egyforma jogokkal bírnak. 
A parasztok, kézművesek, szolgák és más nemtelenek a törvény előtt egymással ugyan egyenlők, de ki vannak szolgáltatva a magasabb rangú lovagok és nemesek hatalmának. Így például a nemeseknek, hűen az andal szokáshoz, lehetőségük van párbaj általi ítéletet kérni, ahol ő maga és vádlója (vagy önkéntes bajnokaik) halálos viadalba bocsátkoznak, és a Hit szerint az istenek azt engedik győzni, aki a kérdésben az ártatlan oldalt képviseli. Tehát ha a vádlott győz, szabadon távozhat, az összes ellene felhozott vádat ejtik (Trónok Harca, Tyrion V). Ennek egy ősibb változata a Hét Próbája, amikor a vádlott és a vádló hat-hat társával együtt bocsátkozik a küzdőtérre, hiszen ez azt bizonyítja, hogy vannak, akik hisznek a vádlott igazában. Ebben az esetben az utolsó talpon maradt ember által képviselt oldalé az igazság (A Kóbor Lovag).
Külön kategóriát képeznek az úgynevezett felesküdöttek (az Éjszakai Őrség, a mesterek és a Hit szolgái), akik saját hierarchiával bírnak (a Tanács, illetve a Leghívebbek) és így saját törvényeik vonatkoznak rájuk.
Szokások
A westerosi névadási szokások igencsak különböznek az általunk megszokottól: a megszületett gyermek ugyanis a születésének napján érvényben levő nevet viselik, így a névnapot szokás ünnepelni, hiszen lényegében ez jelenti a születésnapot. Csak a nemesi származással büszkélkedők viselnek családnevet, a köznépből származók nem (lásd Varys, Shae, Bronn), ellenben gyakran ragadványnevek tulajdonosai lesznek, melyek igen találóan utalnak viselőjük jellemére.
Westeroson elsősorban a férfiági örökösödés a jellemző, de nem kizárólagos. Ennek értelmében a lord legidősebb fia az elsődleges örököse, abban az esetben is ha nem ő a legidősebb gyermek, halála esetén pedig a másodszülött fiú, majd a harmadik (és így tovább). Őket követik az örökösödési sorban e fiúgyermekek leszármazottai. Amennyiben nincsenek unokái, sem fiú utódja a lordnak, akkor legidősebb lánya örököl mindent, őt pedig gyermekei követik, ezek hiányában húgai, illetve e lánytestvéreknek a gyermekei. Ha egy férj nélküli lány örököl mindent, az apa kikötheti, hogyha bizonyos időn belül nem megy férjhez, akkor a kijelölt rokonra szálljon a cím és vagyon (A Felesküdött Kard). A lord testvére csak abban az esetben örökölhet, ha a lord teljes családja kihal. Dorne-ban azonban figyelmen kívül hagyják a gyermek nemét az örökösödés kérdésében, a legidősebb gyermek örököl mindent.
Westeroson mindenki a szülei rangját örökli, a nemesi címeket, azonban a lovagi cím nem örökíthető, hiszen érdemek alapján szerezte meg, nem pedig születési jogán. A nagy házak esetén, ahol több fiúgyermek is születik, miután az idősebb megörökölte a címeket és a földeket, kisebb erődöket átadhat ifjabb fivéreinek, akik ezt követően zászlósurai lesznek (Trónok Harca, Jon I).
Westeroson nem ritka, ha egy nemesembernek fattyú gyermeke születik, vagy ahogy udvariasan nevezik őket „természetes fia” vagy „természetes lánya”. Fattyúnak számít az a gyermek, aki házasságon kívül születik. Általános vélekedés, hogy a fattyak természete gyakran kéjsóvár és álnok. Az viszont ritkaságszámba megy, hogy a nemes a saját házában neveli fel, saját gyermekeként (Trónok Harca, Catelyn II). Azokat a gyermekeket, akinek mindkét szülője nemesi származású, de házasságon kívül született szintén fattyúnak tartanak számon (lásd Viharos Edric). A legtöbb esetben a balkézről született gyermekek nem ismerik apjukat, és sok esetben maga az apa sem tud a gyermek létéről, mint ahogy Gendry esetében tapasztalhatjuk. Néhány esetben egy bizonyos ponton a biológiai apa tudomást szerezhet gyermekéről, elismerheti és udvarába fogadhatja, vagy gondját viselheti messziről. Robert Baratheonnak tudomása volt Viharos Edricről, noha nem vette magához, Viharvégben nevelkedett (Királyok Csatája, Davos I). Domeric Bolton halála után Roose Bolton Rémvárba hozta Ramsay-t, Eddard Stark pedig Jont (Királyok Csatája, Bran II). A szabados elveket valló Dorne-ban nem vetik meg a fattyakat, mert a szerelem gyümölcsének tartják őket, különösen ha az az egyik hivatalos szeretőtől származik, számos úr és úrhölgy tart ugyanis szeretőt, akiket szerelemből és nem érdekből választanak (Tűz és Jég Világa, 242). Egy fattyú a nevén viseli nemcsak a fattyú létét, hanem azt is hogy melyik régióból származik: míg az északi fattyak a Havas nevet viseli, addig a Vas-szigeteken a Pyke; a Folyóvidéken a Folyami, a Viharföldeken a Viharos, Arryn-völgyben a Szikla, a Koronaföldeken a Vizes, a Síkvidéken a Virágos és a Nyugatvidéken a Hegyi nevet adják a gyermekeknek, Dorne-ban pedig a Homok név illeti őket.
Fiú gyermek esetén nagyjából a 15 év tekinthető a felnőtté válás korának (Trónok Harca, Jon V). Egy lányt azonban csak az első „kivirágozása” után, azaz első menstruációja után tekintenek érett nőnek (Királyok Csatája, Sansa IV), azonban már fiatalabb korában is odaígérhetik jövendőbeliének, noha a házassággal megvárják a felnőtté válást.
A házassági szokások a főbb vallási irányzatoknak megfelelően térnek el egymástól, azonban egytől-egyig vallási ünnepnek számítanak, melynek során egy férfi és egy nő, akik nem lehetnek első unokatestvérnél közelebbi rokonok, szent esküt tesznek egy septon, varsafa, vagy pap/papnő jelenlétében. Ezt egy lakoma követ, majd pedig az ágybavitel ceremóniája: az újdonsült feleséget a lakomán részt vevő férfiak, a férjet pedig a nővendégek viszik fel a hálószobába, és trágár viccek vagy énekek kíséretében levetkőztetik őket, s miután meztelenül ágyba kerülnek, magukra hagyják őket (Kardok Vihara, Sansa III).
A vendégjogot nagyon komolyan veszik a Hét Királyságban, de leginkább az Első Emberek között Északon. Miután a házigazda felajánlotta a vendéglátást a vendég pedig elfogadta azt, életbe lép a vendégjog, ami védelmet biztosít a vendégnek és a vendéglátónak az ottlét idejére, egymás kezétől nem eshet bántódásuk. A legáltalánosabb esetekben „kenyeret és sót” nyújtanak át a vendégnek, ami jelképesen megosztott ételt szimbolizálja (Kardok Vihara, Catelyn VI; Varjak Lakomája, Alayne I).
Fizetőeszközök
A Hét Királyság hivatalos fizetőeszköze az aranysárkány, az ezüstszarvas, a rézcsillag és a krajcár (Varjak Lakomája, Prológus). A legértékesebb érme az aranysárkány, amit jószerint csak a nemes urak és úrnők, valamint a gazdag kereskedők ismernek csak testközelből, a köznép a réz és ezüst érmékre hagyatkozik csupán, de a cserekereskedelemre is akad példa. A király arcképe a pénzérméken a királyi hatalom megtestesülésének látható bizonyítéka. Az érmeket a pénzmester felügyelete alatt álló három király pénzverde készíti. A sárkány a pénzeket bevezető Targaryenek utal, míg a szarvas Orys Baratheon házára, a csillag pedig a Hét Hitének jelképe.