Miután legyőzték a rhoyne-iakat, akik eddig akadályként szolgáltak Essos meghódításában a valyrok előtt szabaddá vált az út a nyugati partok felé. A H.e. 500-ra a Birtok már szinte az összes nyugaton található földet megszerezte magának. A meghódított földek leigázott népeit rabszolgává tették, és a bányákban dolgoztatták őket.
Ugyanerre az évre tehető, hogy Valyria egy több hajóból álló rabszolgaszállítmányt küldött Sothoryoson található gyarmatvárosába. Azonban az út során a rabszolgák lázadást szítottak, és átvették az uralmat a hatalmas hajóraj fölött. A hajón voltak holdénekesek, a távoli Jogos Nhai földjéről származó javasasszonyok, akik megjövendöltek egy védett helyet. Ezt a biztonságos, rejtett földrészt keresve megtalálták Essos északnyugati csücskében azt a ködös lagúnát, ahol megalapították a Titkos Várost, Braavost. A hajó mesterembereinek köszönhetően voltak szakemberek, harcosok, és különböző vallások papjai is. Tisztelve az újonnan elnyert szabadságot, a városalapítók nem zártak ki egyetlen vallást sem, mindenki tisztelhette a saját istenét, de legnagyobb tiszteletben a holdénekeseket tartották. S lefektették Braavos Első Törvényét: soha egyetlen férfi, nő vagy gyermek nem lehet a városban rabszolga, jobbágy vagy kezes – így tisztelegve a nehezen, de ismét megszerzett szabadság eszményének. 500 éven keresztül őrizték a város elhelyezkedésének titkát, és ezalatt kiépült a város: felépítették a lagúnát őrző Titánt, és megalakult a Vasbank is.
H.e. 200 környékén a Birtok a Keskeny-tenger partján megalapítja legnyugatibb helyőrségét a Feketevíz-öbölben található vulkanikus kis szigeten. A valyr sárkányurakból álló család, a Targaryenek veszik felügyeletük alá: kastélyt építenek rajta, melynek tornyait sárkányok díszítik. Innen ered az új vár neve: Sárkánykő.