Dorne Westeros legdélebbi régiója. A hegyekkel tarkított, sziklás vidék napsütötte, száraz vidékeiről ismert. Itt található a kontinens egyetlen sivatagja, melyet vörös és fehér homok végeláthatatlan dűnéi alkotnak. (Tűz és Jég Világa, 235). Északról és nyugatról a Vörös-hegység határolja. A hegységen keresztül két biztos út vezett, a Flower-ház által őrzött Herceghágó, valamint a Yronwood-ház által őrzőtt Csontút (The Lands of Ice and Fire). Ez utóbbi alattomos hágó, útnak nem is nevezhető, legtöbb helyen csak kecskecsapások futnak (Tűz és Jég Világa, 87). A hegyekból két nagy folyó ered: az egyik a Wyl keletre folyva éri el Dorne Tengerét; a másik pedig az Áradó folyó, ami zuhatagok és vízesések során jut el Nyár-tengerbe, olykor olyan hangosan morogva, mint valami bestia. Egyike azon három folyónak, melyek sosem száradnak ki (Tűz és Jég Világa, 236). A zubogó víz által vájt völgyben három vár sorakozik a folyó mentén: Blackmont az itt élő nemesi ház nevét viseli magán, valamint a két ágra szakadt Dayne-ház két kastélya Remetetorony és Csillagvölgy. A fenmaradt legenda szerint Csillagvölgyet az első Dayne alapította, aki egy hullócsillagot követkeve érkezett el ide, és találta meg az a varázslatos tulajdonsággal bíró követ, melyből megkovácsolta Hajnalt a Dayne-ház legendás kardját. A penge színe fakó, mint a tejüvegé, de nem valyriai acél, noha van olyan erős és éles, mint az. A Hajnal viselője, amennyiben méltó a kardra, mindig felveszi a Hajnal Kardja nevet (Tűz és Jég Világa, 238-239).
A fent említett Herceghágó felügyeletét három erőd osztja meg egymással. Az út elsődleges őre a Flower-ház Felhőbércből. A magas fekvéséről és égbetörő tornyairől híres erődöt még az Első Emberek idejében építette a család a hegyszoros sziklás oldalába (Tűz és Jég Világa, 238). Északra tőle a baljós nevű Királysír, a Manwoody-ház székhelye található. Nevét onnan kapta, hogy a ház alapítója a régmúltban itt ölt meg egy síkvidéki királyt (The Song of Ice and Fire Campaign Guide). A hágó északi része fölött az Öröm tornya őrködik. Az egykori őrtorony már régóta elhagyatottan áll. A romoknak Rhaegar Targaryen adta ezt a nevet. Robert Felkelését követően véres összecsapásnak volt tanúja az építmény: Eddard Stark nagyúr és hat társa (Howland Reed, Willam Dustin nagyúr, Ethan Glover, Martyn Cassel, Theo Wull, és Ser Mark Ryswell) csapott össze a Királyi Testőrség három tagjával, Ser Arthur Dayne-nel, Ser Oswell Whenttel, és Gerold Hightower parancsnokkal. Az események után Eddard Stark lebontatta a tornyot, és nyolc véres sírhalmot épített belőlük, az összecsapásban elhunyt harcosoknak (Trónok Harca, Eddard X).
A Dorne Tengerének partja mentén számos kisebb kastély sorakozik. A Wyl forrásvidékén állnak a Keselyűszikla romjai, míg torkolata közelében, a Csontúttól keletre, a folyó nevét viselő Wyl kastély, a Wly-ház székhelye. Ezt az utat a Yornwood-ház védi azonos nevű kastélyukból (korábbi fordításokban Vasfa néven is szerepelt) (The Lands of Ice and Fire). Földjeik védettek és dorne-i viszonylatban termékenynek számítnak, valamint gazdagok fában, és olyan ásványokban, mint vas, cin és ezüst (Tűz és Jég Világa, 238). Ghaston Grey lakatlan szigetén található romos tornyot a Martell-ház börtönként használja, ahova a legalávalóbb bűnözőket és árulókat zárják (Varjak Lakomája, Hercegnő a toronyban). Majdnem vele szemben a szárazföldön áll a Bérc (olykor a fordítók meghagyják az angol Tor megnevezést), a Jordayne-ház ősi székhelye, melyből még királyként uralkodtak (Tűz és Jég Világa, 240). Hófehér falaival ragyog a tenger kék víze előtt Kísértethegy, a Toland-ház kastélya (The Winds of Winter, Arianne). Foltvárat még egyetlen térkép sem jelölte, de a legtöbben úgy vélik, hogy a Törött Kar egyik nyúlványán áll, és szolgál a Santagar-haz székhelyeként.
A kontinens nagyját kitevő sivatagos terület csak nagyon kevés városnak, kastélynak ad otthont. A Qorgyle-ház az andal hódítás során telepedett meg a sivatagban. Erődvárukat, Homokkőt, rápítették az egyetlen vízforrásra a környéken. Az Uller-ház pedig a Pokolkő (olykor Kénkő) folyam mellett húzta fel zord várát, Ördögligetet (Tűz és Jég Világa, 238). A Pokolkő víze lassan folyik, vize zavaros és kéntől bűzik. A part mentén élő növények az arra járónak satnyáknak és különösnek tűnnek (Tűz és Jég Világa, 236). A déli parton áll Sópart, a Gargalen-ház otthona.
A többi város és kastély élete a Zöldvér köré összpontosul. A Zöldvér Dorne legfontosabb folyója, lüktető véna a száraz sivatag közepén. A lassan hömpölygő folyó víze zavaros, zöldes árnyalatú, de iható és az életet jelenti az itt élőknek. Számos tanya és liget sorakozik a partok mentén. Két mellékfolyója a Korbács és a Vaith is majdnem a forrásvidékéig hajózható, így fontos szerepet töltenek be a kereskedelemben is (Tűz és Jég Világa, 236). A rhoyne-i menekültek közül többen nem azonosultak a dorne-i kultúrával és az itt élő népekkel. Életüket a hatalmas Rhoyne halovány másának sem nevezhető Zöldvéren töltik, őket nevezik Zöldvér árváinak. Árvák, mert isteni anyjuk, Rhonyne Anya többet nem tudja gondjukat viselni (Tűz és Jég Világa, 25). Vaith nemcsak a folyót jelöli, hanem a partjainál fekvő várost és kastélyt, valamint az itt élő nemesi családot is. A fakó színű kastélyt két patak öleli közre (Tűz és Jég Világa, 238). Palánkváros, Dorne egyetlen igazi városa a Zöldvér torkolatánál terpeszkedik és tölti be a legfontosabb kereskedelmi kikötő szerepét, Zölvár árváit leginkább itt lehet megtalálni, ahol a folyó a legszélesebb (Varjak Lakomája, A királynőcsináló). A közvetlen közelében van Citromerdő, a Dalt-ház székhelye (Varjak Lakomája, Függelék).
Itt található a tartomány fővárosa, Napdárda (korábbi fordításokban Napvár, Napföld) a Martell-ház székhelye, és a körülötte kígyózó árnyékváros. A kastély egy kő- és homokszirtre épült, melyet három oldalról a tenger vett körül. Míg nyugati oldalán sárból tapasztott házak és üzletek sorakoztak, az Árnyékváros, ahogy az itteniek nevezik. A várat három egymásba gyűrűző fal vette körül, a Kígyófalak, melyek csak egyetlen helyen álltak egy vonalban, ahol a Hármas Kapun keresztül egyenesen fel lehetet menni a Régi Palotába (Varjak Lakomája, Az őrség kapitánya). Napdárda kezdetben csak egy erődítmény volt, a Homokhajó. Az órmótlan épület egy dromond alakját mintázza, innen a neve. Idővel azonban – leginkább rhoyne-i hatásra – karcsú, és szemrevaló tornyok épültek az erőd körül. A két legfontosabb a széles, aranykupolás Dárdatorony, és a magasba szökő Nap Tornya, ahol fogva tartják a nemes rabokat, amennyiben szükséges. A két toronyot a szárazföldről és vízről érkezők is messziről láthatják már (Tűz és Jég Világa, 248). Ugyancsak a Nap Tornya ad otthont a hercegi trónnak, a kupola alatti nagy teremben. 
A trónszékek egyikének hátoldalát egy lándzsát ábrázoló berakás díszíti, a másik pedig Rhoyne napjával ékes (Varjak Lakomája, Az őrség kapitánya). Dorne hercegei és hercegnői azonban előnyben részetítik a Vízkerteket Napdárda forró és poros levegőjénél. A tenger partján álló pihenőhely három ligára található a fővárostól, de mintha más világ lenne. Az épületek halovány rózsaszín márványból épültek. A teraszról belátni a számos tavat és szökőkutat, melyek a nevet adták ennek a helynek. Számos nemesi család küldi ide gyermekét, akik aztán a vízben együtt játszadoznak, vagy vérnarancsot szednek az udvaron (Varjak Lakomája, Az őrség kapitánya). A Vízkerteket Maron Martell emelte, miután feleségül vette Daenerys Targaryent, és ezáltal Dorne is a Hét Királyság részévé vált (Sárkányok Tánca, Az őrző).
