Fahéjas Kávé, az időtlen kézműves kávé fahéj csoda nem csak a galaxis leigázásához! 🙂
Galaktikusan testes, alig-alig keserű és kicsiny savassággal bíró arabica bourbon kézműves fahéjás kávé, ami a legkeményebb robotszívet is felmelegíti!
Lehetsz időutazó vagy a mindenséget leigázni kívánó hadsereg vezére, ez a fahéjas kézműves kávé nem hiányozhat a fegyvertáradból! Tökéletes választás jegeskávé, latte vagy cappucino ízesítéséhez!
- Szemes, Őrölt és nesspreso kompatibilis Kapszulás kiszerelésben is kapható!
- Kiszerelés: 250g
- Őrlés típusa: szemes
- 1 Kg ára 14.640 Ft
Ez itt kérem szemes kiszerelés! #csakmondom 😉
A többi kézműves kávé különlegességünkért, kérlek erre parancsolj! 🙂
Mióta és miért is kávézunk?
Egyesek szerint az Etiópok tehetnek mindenről, helyesebben az Etióp pásztorok. Történt ugyanis, hogy ezek a jóemberek megfigyelték, hogy a legeltetett kecskék egyes cserjék bogyóit lerágva egész este pörögtek, mintha muszáj lett volna. Ezt a témát felvetették a közelben lakó szerzeteseknek, akik ha a kecskéknek sem árt felkiáltással, főztek is belőle egy 0.1-es verziójú kávét és a hosszú imádságok alatt ezzel tartották magukat ébren.
1000 körül Avicenna már gyógyszerként használta a kávét. #totáligazaisvolt
Egy misztikus, mágikus, varázslatos élénkítő hatású ital a sokkal régebbi arab mondákban is szerepel. Az is előfordult, hogy a kávét eleinte nem itták, hanem ették.
Az ugandaiak #megmiis #énisugandaivagyok, ha hosszú útra keltek, állítólag szárított kávészemeket rágtak (úgy gondolták, hogy ettől erőre kapnak #éstényleg ), az abesszínok pedig egyszerűen azért rágták a kávét #mertcsak, mert szerették.
Miért pont kávé a kávé?
A feketekávé eredetét már rég megette egy Nazgul, de a különböző evilági források abban megegyeznek #úgykb, hogy a kávécserje egy etióp tartományból, Kaffából származik. Szóval innen az elnevezése, A KÁVÉ. Aztán további ültetvények formájában került Jemenbe, Perzsiába, Arábiába és Egyiptomba.
Hogyan jutott Perzsiából Arábiába a kávé?
Hát úgy, hogy vitték! #detényleg #nincslába #demostkomolyan Sehabeddin Ben úgy tudta, hogy a kávéivás szokását az adeni mufti Gemaleddin honosította meg a XV. század közepén Arábiában. Gemaleddin Perzsiában látta néhány honfitársát kávézni, és amikor hazatérve gyengélkedni kezdett, maga is kipróbálta az italt. Nem csak megyógyult #egybőltudtuk #csakakávé #magic de megtapasztalta a kávé élénkítő, áloműző hatását is. Ezért fogyasztani kezdte és a derviseknek is ajánlotta, hogy kávéval frissítsék fel magukat az imával töltött éjszakákon. #ennyike
A kávé ezek után egész Adenben elterjedt, sőt eljutott Mekkába, Medinába, Kairóba, Damaszkuszba, Konstantinápolyba is. De nemcsak a hithű mohamedánok fogyasztották.
Az 1500-as évek közepén Konstantinápolyban divatba jöttek a kávéházak. #dejólistették A vallásos mohamedánoknak egyre kevésbé tetszett az új szokás és a muftival betiltatták a kávét mondván, hogy a pörkölt kávé egy ördögtől való szén #wtf és Mohamed törvénye nem engedi a főzet fogyasztását.
A kávéházakat bezárták ugyan, de az emberek otthon továbbra is itták a kávét. A hatóság azonban nem törődött a zárt ajtók mögött kávézókkal, a kávéházak lassan újra kinyitottak, az új mufti kijelentette, hogy a kávénak semmi köze az ördögi szénhez, így aztán nemsokára több kávéház üzemelt, mint valaha. A nagyvezér azért adót szedett a tulajdonosoktól, mert miért is ne… #ilyenezamotorsport
Ésutána’?
Hát, a Föld nevű bolygón, ezen a dimenzó síkon vagy univerzumben ahol élünk, ugye a többi párhuzamus univerzummal körülölelten a XVI-XVII. században a Balkán és Észak-Afrika felé trappoló török birodalom magával vitte a kávézás szokását. #is
Velencében hamarosan megjelent a kávé. #merttúristákakkornemannyira
Francesco Morosini a Velencei Köztársaság követe az 1582-es konstantinápolyi jelentésében megemlíti, hogy Keleten számos üzlet van ahol az emberek naponta többször találkoznak egymással egy forró, sötét ital mellett. #kávé
Az 1600-as évek első felében megnyílt az első velencei kávéház és az olasz ízlésre átformált kávézók gyorsan növekedésnek indultak az itáliai városokban. A fanatikus hívők #köszi ezúttal VIII. Kelemen pápát próbálták rávenni arra, hogy tiltsa be „az ördögi italt”. #natessék
VIII. Kelemen – a legenda szerint – megkóstolta a kávét, és úgy vélte, kár lenne ha csak a hitetlenek fogyasztanák. #ésmennyireigazaisvolt
Az első európai kávéházak, kizárólag férfiaknak #bunkók
Az első párizsi kávéházat 1672-ben nyitotta meg egy örmény kereskedő, de nem aratott sikert. Később más örmény és perzsa vállalkozók is kísérleteztek – eredménytelenül. Valószínűleg nem ismerték a francia szokásokat. #nemmondod
Nemsokára ugyanis franciák rendeztek be elegáns tágas helyiségeket ahol kávét, teát, csokoládét, egyéb üdítőket kínáltak és ide már szívesen eljöttek az írók és a társasági emberek. #miismentünkvolna
Ötven év múlva több mint háromszáz kávézó volt Párizsban, ám Dubois bíboros a régens (1715-23) betiltotta a kávéházi csevegéseket, és később – 1789-ig szigorú rendőri ellenőrzésnek vetették alá a kávéházakat. #natessék #nemvoltjóarc
Az első londoni kávéház néhány évvel megelőzte a párizsit. Az angol törvénykönyvek 1660-ban említik először a kávét; a kávéárusokra gallononként négy penny adót róttak ki. 1675-ben Károly király betiltotta a kávéházakat, amelyeket felforgató eszmék terjesztésével vádoltak, de a tilalmat néhány napon belül visszavonta. #hátigen #énisígyéreznékreggelentehabetiltanák
Az európai piacokra többnyire Alexandria és Szmirna kikötőiből érkezett a kávé. Az ital növekvő népszerűsége és a nagy kikötői adók miatt azonban megpróbálták a kávét a gyarmatokon is meghonosítani.
A hollandok az Indonéz-szigeteken, a franciák Martinique-on és az Antillákon, az angolok, spanyolok és portugálok Ázsia és Amerika trópusi vidékein létesítettek ültetvényeket. A két leggyakoribb faj a Coffea arabica és a Coffea robusta, Afrikából került a világ különböző tájaira.
A többi pedig már történelem! 🙂
Értékelések
Még nincsenek értékelések.