- NÉZZ KÖRÜL -

I. Viserys Targaryen halála ketté osztotta a birodalmat. Voltak akik kijelölt örökösét, első feleségétől született lányát, Rhaenyrát támogatták; mások pedig az Alicent Hightowertől született fiát, Aegont. A kettejük közötti rivalizálás polgárháborúba torkolott, amelynél véresebb időszakot még nem látott a Hét Királyság.

Az előzményekről itt olvashatsz bővebben.

Nyugatvidék serege a Három Folyó mentén vergődött csatáról csatára, védtelenül hagyva saját tartományát. Bár II. Aegon felkérte Dalton Greyjoyt admirálissá, amennyiben megkerüli Westerost és legyőzi a Velaryon-flottát, Dalton nem lépett, csak várt. Megvárta Rhaenyra ajánlatát. A királynő nem kérte, hogy nagy kockázatot vállalva kerülje meg a kontinenst, csak arra kérte, küzdjön meg ellenségeivel. A Lannister-sereg távoztával Nyugatvidék védtelen maradt. Annak ellenére, hogy Casterly-hegy bevehetetlennek bizonyult, a Vörös Krakennek sikerült a Lannister flottát elpusztítaniaés Lannisrévet is felprédálta (Tűz és Jég Világa, 189-190).

tumblr_ne6l42vysv1u2n5cyo1_1280

Mindeközben Ser Cristan Cole a zöldek maradék haderejét (nagyjából 3600 fő) a Folyóvidék déli felére gyűjtötte, hogy reményei szerint egyesítse azt Lord Ormund Hightower Síkvidékről érkező hadseregével. Aemond herceg azonban Folyóvidék felperzselése mellett döntött, és sárkányával elhagyta ezt a sereget. Miközben az Istenszem nyugati partján délre masírozott, a feketék gerilla támadásokkal tizedelték a seregét. Aztán egy napon Ser Criston egy erős rajtaütésbe vezette a seregét. A Folyóvidék és Észak egyesült serege nagyobb volt a zöldek seregénél. Ser Garibald Grey, Lord Roderick Dustin és Ser Hosszúlevél Pate is visszautasította Ser Criston végső reményét, a párbajküzdelmet. A csata során a zöldek serege felmorzsolódott, és Ser Crison Cole-t lenyilazták. Ez volt a Mészárosbál nevű csata.

Lord Ormund Hightower eközben Királyvár felé menetelt. Mielőtt elérte volna a fővárost Rhaenyra királynő elküldte Fehér Ulfot és Pöröly Hugh-t sárkányaikon, hogy mérjenek megelőző csapást a közeledő erőre. Noha a feketék serege nagyjából 9000 főt számlált, a Hightower-sereg még így is jócskán meghaladta őket számban, mikor Tumbleton mellett megvívták az első csatát. Az összecsapás kezdetekkor mind a két fél visszatartotta a sárkányait, és így 6000 fekete ment a háborúba, de az íjászok megtizedelték a soraikat, úgyhogy visszavonultak a városba. Ekkor Lord Roderick Dustin a Téli Farkasokkal tört előre a városból, és bár számban alulmaradtak, Roderick elérte Lord Ormund Hightowert és megölte őt, valamint unokatestvérét, Ser Bryndon Hightowert is, mielőtt belehalt volna sebeibe. A parancsnokok halálát követően a feketék úgy vélték megnyerték a háborút, de Ulf és Hugh elárulta őket, és sárkányaik erejét a város ellen fordították porig égetve azt. Több százan égtek halálra, vagy fulladtak a Manderbe, miközben megpróbáltak menekülni a sárkányok dühe elől. A győzelem hírére Rhaenyra megerősítette Királyvár védelmét (The Princess and the Queen).

II. Aegon Targaryen nagy titokban Sárkánykőre menekült, vetélytársa korábbi erődítményébe, mondván ez az egyetlen hely, ahol soha nem fogják keresni. Kihasználva, hogy Rhaenyra nagyon sok emberét ért sérelem, vagy veszteség a háborús során, számos feketét – köztük Ser Alfred Broome-ot és Ser Folyami Marstont – meggyőzött, hogy segítsenek neki elfoglalni a szigetet. Miután a hollókat elzárták, és a várnagyot, Ser Robert Quince-t megölték a vár lényegében az övék volt. A szigeten tartózkodó Lady Baela Targaryen azonban nem adta egykönnyen a várat. Sárkánya, Holdtáncos hátán csapott össze Aegon királlyal. Küzdelem közben becsapódtak a kastély udvarára. Aegonnak sikerült leugrania Sunfyre hátáról, bár a lábát szilánkosra törte; Baela azonban a sárkány hátán volt a földet éréskor. Súlyos égési sérüléseket szenvedett, de Folyami Marston megakadályozta, hogy Alfred Broome megölje őt, és elvitette Hunnimore mesterhez (The Princess and the Queen, Tűz és Jég Világa, 80).

Rhaenyra fokozódó kétségbeesését tovább árnyalta, hogy úgy vélte, hogy Nettles Daemon herceg szeretője lett, és ez egy új árulásként élte meg. A félelem úrrá lett rajta, és attól félt, hogy a többi senkiházi sárkánylovas is áruló. Egyedül Lord Corlys Velaryon próbálta védeni Ser Addamot, akit időközben elismertek Velaryonnak, de mindhiába. Rhaenyra elrendelte az elfogását. Ser Addamet azonban előre figyelmeztették, így el tudott menekülni sárkánya, Tengeri Köd hátán. A menekülés kivitelezésével Corlys Velaryont vádolták, és árulás miatt a sötét cellákba zárták. Ezzel párhuzamosan Rhaenyra megparancsolta Lord Manfryd Mootonnak, Szűztó urának, hogy küldje el a Nettles fejét. Azonban Lord Mandfryd tudta, hogy Nettles a házának a vendége, így megölésével nemcsak Daemon haragját vonná magára, hanem a vendégjog megsértése miatt az istenekét is. Az este folyamán végül beszámolt Daemonnak a levélről. Nettles a következő reggel elrepült egy ismeretlen helyre, Daemon pedig arra kérte a város urát, hogy kürtölje világgá, hogy Harrenhalba repül, abban bízva, hogy Aemond felelni fog a párbaj lehetőségére. A herceg távozásával Szűztó átállt a zöldek oldalára. A sárkányok következő táncát így Istenszem fölött járták el. Miután Aemond Targaryen kiélte bosszúvágyát, és a Folyóvidéket felperzselte, felelt Daemon kihívására és megjelent Harrenhalnál. A két sárkány, Caraxes, Daemond bestiája, és Vhagar, Aemond hátasa a nap lemenő fényénél csapott össze. Mind a két sárkány súlyos sebeket okozott a másiknak foggal, karmokkal és tűzzel. Azt beszélik, hogy Daemon átugrott Vhagar hátára, és valyriai pengéjével, a Sötét Nővérrel levágta Aemond herceget, miközben mind a két sárkány a víz tükre felé zuhant. Vhagar és Caraxes elpusztult, és Daemon Targaryen is halálát lelte, bár holttestét sosem találták meg, sokan úgy hiszik, hogy túlélve az összecsapást Nettles megkeresésére indult (Tűz és Jég Világa, 78, The Princess and Queen).

dance_over_harrenhal

Corlys Velaryon bebörtönzésének hírére a Velaryon flotta magára hagyta Rhaenyrát, aki ezt követően nem tudott bizalommal lenni senki felé. A helyzetet tovább bonyolította, hogy Halaena királyné, Aegon király felesége levetette magát Maegor Erődítményéről. Sárkánya, Dreamfyre, megérezve ezt nyugtalanságában elszakította két láncát is a Sárkányveremben. Ugyanezen a napon káosz és halál kerítette hatalmába Királyvárat, ugyanis a szeretett királynő halálának hírére zavargások törtek ki városszerte, továbbá az a híresztelés kapott szárnyra, hogy Rhaenyra parancsára lökték ki az erődből. A Bolhavégből kiinduló erőszakhullám nem kímélt senkit, legyen az nemes vagy alacsony származású: kocsikat borítottak fel, és üzleteket fosztottak ki. A megrémült hajósok hiába próbáltak visszamenekülni a hajóikra, a Sárkaput zárva találták, így csakhamar ott is összecsapás bontakozott ki. A városi őrség száz tagjából csak tizenhat élte túl az éjszakát. A Királykaput is elfoglaláták a lázadók, míg az Oroszlánkaput védő aranyköpenyesek csatlakoztak hozzájuk (Tűz és Jég Világa, 79). Ez volt az a pillanat, amikor a dolgok valóban tragikus fordulatot vettek. Felbukkant egy őrült, aki magát csak Pásztornak nevezte, és ügyesen formált szavaival feltüzelte a csőcseléket. Egyetlen céllal indult meg a Sárkányveremhez, hogy leölje az ott lakozó sárkányokat. A támadás láttán Joffrey Velaryon, Sárkánykő hercege nem tudott ölbe tett kézzel várni, megpróbálta megülni anyja sárkányát, hogy a kiszabadítsa a többit a Veremből. De Syrax nem tűrte meg őt a hátán, és nem a herceg élte túl a zuhanást. A tömeg elérve a Sárkányvermet megölte Shrykost, Jaehaerys herceg hátasát, majd Morghul ellen vonultak. Tyraxes visszahúzódott az odújába, és sokakat ölt meg tüzével, mielőtt megölték volna. Draemfyre azonban több emberrel végzett, mint a másik három együtt, de aztán egy nyíl megvakította. Miközben menekülni próbált, a tűztől meggyengült épület összeomlott, maga alá temetve a sárkányt és a sárkányölőket is. Syrax pedig kívülről támadt a túlélőkre, míg végül őt is legyűrték. Rhaenyra belátta, a várost elveszítette, így úgy tervezte, hogy a titkos járatokon kimenekül Alkonyvölgybe (The Princess and the Queen).

season5dance_of_dragons21

Tumbleton felprédálását köveőten a zöld seregben nem volt igazán egyetértés. Lord Unwin Peake úgy gondolta érdemes lenne bevárni, Lord Borros Baratheon seregét, Ser Hobert Hightower azonban vissza akart térni a Síkvidékre, hogy utánpótlást szerezzen. Miután tudomásukra jutottak a királyvári események többek, leginkább ifjú lovagok a fővárosba kívántak menni. Azonban az árulók egyike, Ser Hugh királlyá koronázta magát, és embereivel támadást indítottak az egyik ifjú úr, Ser Roger Corne ellen. Így a többi hűséges lord a két sárkánylovas ellen fordult. Ekkor érkezett meg Ser Addam Velaryon, és a négyezer fős folyóvidéki serege, ugyanis azt tervezte, hogy a két áruló megölésével nyeri vissza Rhaenyra királynő bizalmát. Noha Addamnek csak 4000 embere volt, nála volt a meglepetés ereje. A lovagok sorai északról és nyugatról támadták, míg az íjászok nyilaikkal szálltak a küzdelembe. Tengeri Köd tüze pedig nemcsak a táborukat gyújtotta fel, hanem azokat az épületeket is, melyek túlélték az első csatát. Fehér Ulf végigaludta az ütközetet. Pöröly Hught pedig az összecsapás kezdetekor megölte Lord Jon Roxton. Daeron Targaryen herceg a nyugati táborban végezte be életét, de halálának körülményei nem tisztázottak. A katonák megpróbálták megölni Ezüstszárnyat és Vermithort is, de azok vadul védték magukat. Ezt látva Addam és Tengeri Köd is csatlakozott ehhez a küzdelemhez. Vermithor megölte Tengeri Ködöt, de nem sokkal később ő maga is holtan rogyott ösze. Tessarion, Daeron herceg sárkányát pedig Lord Blackwood legjobb íjásza, Termetes Billy ölte meg. A második tumbletoni csata alkonyatkor ért véget. A feketék győzelme nem volt teljes: Addam Velaryon elhunyt az sárkányok összecsapása közben, a túlélő zöldek bevették magukat a város falai mögé, három sárkány pusztult el az ütközetben, egyedül Ezüstszárny élte túl a csatát (The Princess and the Queen).

Rosby megtagadta a menekülő Rhaenyrától a belépés lehetőségét, s Stokeworth is csak egy éjszakára adott neki oltalmat. Az Alkonyvölgy felé vezető út során az aranyköpenyesek fele dezertált. Elérve Alkonyvölgyet csak saját koronáját eladva tudott hazautat vásárolni Sárkánykőre magának és fiának, Aegonnak. Nem tudva arról, hogy II. Aegon Targaryen elfoglalta a várat, mit sem sejtve lépett át a kapun. Maradék embereit lemészárolták, udvarhölgyeit fogságba vetették. Magát Rhaenyrát és kisfiát Aegon elé vitték. A király világ életében gyűlölte nővérért, ehhez hozzáadódott gyásza, ugyanis sárkánya Sunfyre gyógyíthatatlan sebeket szerzett magának a Holdtáncossal történt összecsapás során. Sunfyre még élt ugyan, de már nem sokáig húzta. A király egy szavára Sunfyre megégette és megette az idős királynőt a fia szeme láttára. Egy hét múlva az Arany Sárkány, Sunfyre is elpusztult (Tűz és Jég Világa, 80).

582c14badc51ff96d71c97a575d8122a48072c20_hq

Aegon ezt követően megtervezte visszatérését Királyvárba, bár Rhaenyra meghalt, az ügy, amiért harcolt tovább élt, leginkább az ifjú, Aegon miatt. Távollétében beköszöntött a Három Király Holdjának nevezett történelmi esemény (The Princess and the Queen). Miután Rhaenyra távozott a fővárosból egy névtelen senki, Ser Perkin, akit Bolhaként is ismertek, megkoronázta fegyverhordozóját, Trystane Truefyre-t, az állítva róla, hogy I. Viserys király vér szerinti sarja. Mellette egy ezüsthajú, négyéves kisfiú Kesehajú Gaemon II. Aegon fattyának nevezeve magát rendeleteket kezdett kiadni, ezrével gyűjtve a támogatókat. Lord Boros Baratheon bevette a király nevében a várost. Ser Perkint fogságba vetették, Trystane-t pedig kivégezték, miután Aegon visszatért a városba. Essie, Gaemon édesanyja pedig elárulta, hogy a fiú egy lysi evezőstől született. Anyját fellógtták ugyan, de Gaemont befogadták a király háztartásába. Összebarátkozott az ifjú Aegonnal. Corlys Velaryonnak megbocsátottak, és elfoglalta a helyét a Kistanácsban. Lord Borrosnak pedig a királynak tett szolgálatért felajánlották Jaehaera, II. Aegon utolsó élő örökösének kezét.

Azonban a Sárkányok Tánca még nem ért itt véget, még mindig voltak, akik nem nézték II. Aegont jó szemmel a Vastrónon. Lord Borros Baratheon úgy döntött, hogy teljes erejével a folyami urak ellen vonul, hogy egyszer és mindenkorra véget vessen a lázadásuknak. A két sereg csatája a királyi útnál került megvívásra. A folyami urak élén az ifjú Kermit Tully, a még fiatalabb Lord Benjicot Blackwood és nagynénje, Lady Alysanne Blackwood állt. Lord Borros megtudva, hogy kik vezetik az ellenséget, dölyfös önteltséggel vonult hadba. Ben Blackwood zúzta szét Borros haderejét, Aly Blackwood pedig az íjászokat vezette a lovagok ellen, de végül Kermit Tully ölte meg a Baratheon urat. Véres Ben Blackwoodot és Kermit Tully-t elkezdték Suhancok néven emlegetni. Győzelmüket követően nemcsak a folyami urak, hanem Lord Cregan Stark serege is délfelé vonult, Királyvár felé. II. Aegon Targaryen király elveszítette a háborút. Corlys Velaryon azt tanácsolta, hogy adja meg magát, és öltsön feketét; de Aegon parancsba adta, hogy vágják le unokaöccse fülét és küldjék el figyelmeztetésként a lázadóknak. Hordszékébe szállva kupa borért kiáltott. Mire visszaért a Vörös Erődbe holtan találták a királyt, akit saját szolgálói mérgeztek meg.

A Kistanács ismert tagjai:

Régens – Aemond Targaryen herceg
A Király Segítője – Ser Otto Hightower
A Király Segítője – Ser Criston Cole
Törvénymester – Lord Jasper Wylde
Pénzmester – Ser Tyland Lannister
Besúgók mestere – Lord Larys Strong
Nagymester – Orwyle
A Királyi Testőrség Parancsnoka – Ser Cristion Cole
A Tánc legfontosabb összecsapásai.

sarkanyok-tanca

Nagyításhoz vidd a kurzort a térkép fölé!

III. Aegon Taragryen (H.u. 131-157)

aegon_iiiIII. Aegon Targaryen, az Ifjabb Aegon, vagy ahogy később nevezik Sárkányvész, Balszerencsés Aegon, vagy a Megtört Király a hetedik Targaryen királyként ült fel a Vastrónra, miután győztesként került ki a Sárkányok Tánca nevet viselő polgárháborúból. Az egész birodalom felsóhajtott, amikor II. Aegon halála után úgy vélték, hogy véget értek a megpróbáltatásaik. A Vörös Kraken azonban még mindig pusztított a nyugati partvidéken, ráadásul az óvárosi Konklávé H.u. 130-ban bejelentette egy borzasztóan kemény tél eljövetelét, ami elkezdte éreztetni hatását (Tűz és Jég Világa, 82).

Aegon ekkor a tizenegyedik évében járt. Miután az északi sereg megérkezett Cregan Stark nagyúr az uralma alá vonta az udvart. Ideiglenes Segítőként elsődleges célja, hogy II. Aegon király halálát okozókat megbüntessék, mert úgy vélte, hogy más dolog háborúban megölni valakit, és megint más méreggel végezni azzal, akinek szolgálatára felesküdtek. Huszonkét embert vettek őrizetbe, és kettő kivételével, mindenki feketét öltött. Ser Gyles Belgrave, és Tönklábú Larys választotta csak a halált. Lord Cregan Stark egyetlen napra töltötte be a Segítő tisztségét, ez volt a Farkas órája. A kivégzéseket követően lemondott, és átadta helyét egy héttagú régenstanácsnak, aki Aegon nagykorúvá válásáig segítettek a királynak az uralkodásban. A tanács első hét tagja a következők voltak:

Lady Jayne Arryn, a Völgy Szüze (131-134)
Lord Corlys Velaryon (131-132),
Roland Westerling (131-133),
Lord Royce Caron (131-132)
Lord Manfryd Mooton (131-134),
Ser Torrhen Manderly (131-132)
Munkun nagymester (131-136)

A régensek közül elsőként Lord Corlys Velaryon halt meg végelgyengülésben, H.u. 132-ben. Unokája és örököse, Lord Aly Velaryon abban reménykedett, hogy átveheti a helyét, te a tanács elutasította kérelmét. Ugyanebben az évben, Lord Royce Caron lemondott posztjáról, Ser Torrhen Manderly pedig apja és fivére halálát követően visszatért Fehérrévbe. De nemcsak a Manderly-házat sújtott a kemény tél közben jelentkező Téli Láz, hanem a Segítőnek kinevezett Ser Tyland Lannister, és Lord Roland Westerling életét is elvette.

A régensek közé új tagokat delegáltak: Lord Unwin Paeke, Lord Thaddeus Rowan. Lord Unwin továbbá megkapta a Király Segítője címet is. Ezt követően számos rokona került magas pozícióba, ellenfeleit pedig minden eszközzel meggyengítette. III. Aegon feleségül vette, Jaehaera Targaryent, a korábbi király egyetlen életben maradt gyermekét, de a királynő öngyilkos lett tízéves korában. Sokan Lord Unwin kezét látták a dolog mögött, ugyanis ezt követően saját lányát próbálta meg hozzáadni a királyhoz (Tűz és Jég Világa, 82-84).

Eközben Alyn Velaryon, Lord Corlys fia, a Lépőköveken fenálló háborús helyzetet próbálta helyretenni. Egy hatalmas tengeri ütközetben kiérdemelte a Tölgyököl nevet. Mivel ezt követően népszerűségnek örvendett az udvarban, Lord Unwin Paeke rossz szemmel nézett rá, és úgy fondorlatoskodott, hogy elküldjék a Vörös Kraken ellen. Noha a Segítő a biztos halálba küldte, Alyn Velaryon győzelmet aratott. Dalton Greyjoy halálát végül egy Tess nevű lány okozta, aki átvágta a férfi torkát a Szép-szigeten. Pyke kaszás ura örökös nélkül halt meg, ami rögtön felvetette az örökösödési viszályokat. Ezt kihasználva Lady Johanna Lannister Ser Leo Costayne-nal szövetkezve felszabadították Nyugatvéget és megtámadták a Vas-szigeteket (Tűz és Jég Világa, 84, 190).

young_king_aegon_iii_by_magali_villeneuveA gyermekkirály bús, hervatag ifjú volt, aki néha napokig nem szólt senkihez. Ekkoriban csak Kesehajú Gaemon társaságában érezte jól magát, aki nemcsak szolgája hanem barátja is volt egyben. A törtető Lord Peake azonban új szerepet is adott neki, minden büntetést, amit a királynak kellene elszenvedni, rajta verték el. Gaemon halálát végül mérgezet étel okozta királyi ételkóstolóként, amit a királynak szánhattak. Aegon második felesége, Daenaera Velaryon. Alys Velaryon unokahúga lett. Amikor Lord Peake szót emelt a király választása ellen, menesztették a pozíciójából, és helyére Thaddeus Rowan került.

A sok gyászos esemény után Aegon életébe végre öröm is vegyült. Tölgyökölnek sikerült kiderítenie, hogy a Csatorna csata során eltűnt Viserys, Aegon öccse nem halt meg, mint ahogy azt eddig hitték, hanem a lysi Rogare család gondnokságába került, akik ekkor hatalmasabb bakot működtettek, mint a Braavosi Vaskbank volt; ráadásul elvette a család legidősebb lányát, Larra Rogare-t. Alyn Velaryon hatalmas váltságdíjat fizetve hozta vissza az eltűnt herceget a fővárosba (Tűz és Jég Világa, 84). A Rogare család akarva akaratlanul is belekeveredett az udvari ármánykodásba. Természetesen őket sem kellett félteni hiszen törtető családnak számítottak, de a király ellenlábasai (valószínűleg Peake nagyúr vezetésével) királyellenes összeesküvéssel vádolták meg őket, Rowan nagyurat pedig kínvallatásnak vetették alá, hogy kiszedjék belőle mit tud. Nem sokkal később elrendelték Larra úrnő letartóztatását. Mind a király, mind Viserys megtagadta a kiszolgáltatást, és elzárkóztak Maegor Erődjébe, amit tizennyolc napig ostromoltak. Végül Ser Vizes Marston megpróbálta letartóztatni azokat, akik hamis ügybe keverték a családot. A rend végül helyreállt magától, bár Larra Rogare hazaköltözött Lysbe (Tűz és Jég Világa, 84-85).

Amikor a király betöltötte a 16. névnapját belépett a Kistanácshoz, és mindenkit elbocsátott. Megtört lelkével nem volt alkalmas nagyon az uralkodásra, házasságát is csak hosszas rábeszélések után teljesítette be, végül aztán öt gyermeke is született: Daeron (143), Baelor (144), Daena (145), Rhaena (147) Elaena (150). Uralkodása alatt több szélhámos is felbukkant, azt állítva magukról, hogy ők Merész Daeron, aki a második tumbletoni ütközetben tűnt el. Bár nagyon félt a sárkányoktól, kilenc essosi mágus segítségével megpróbált életet lehelni néhány sárkánytojába, de próbálkozása nem járt sikerrel. Uralkodása elején Ezüstszárny, Hajnalfény, Birkatolvaj és Emberevő sárkányok még éltek. Birkatolvaj és Emberevő eltűnt a Sárkányok Tánca során, Hajnalfény sem élt utána már sokat. Ezüstszárny megvadult és a Vörös tavon található szigetre fészekli be magát (Tűz és Jég Világa, 81). Míg végül 153-ban az utolsó csökevény sárkány is elpusztult.

III. Aegon végül harminchatodik évében tüdőbajban halt meg (Tűz és Jég Világa, 86).

Kistanácsának ismert tagjai:

A Király Segítői: Lord Cregan Stark, Ser Tyland Lannister, Lord Unwin Peake, Lord Thaddeus Rowan, Ser Marston Waters, Munkun nagymester, Lord Torrhen Manderly, Viserys Targaryen herceg

I. Daeron Targaryen (H.u. 157-161)

daeron_i

A király halálakor legidősebb fia, Daeron még csak 11 éves volt, így Viserys herceg úgy döntött, hogy régensként segíti az uralkodásban, míg a fiú nagykorúvá nem válik. A koronázásához Hódító Aegon koronáját használták. Éles eszel, és karizmája miatt nagy reményeket tápláltak iránta. Nagykorúvá vállva azzal a tervvel állt elő tanácsosai előtt, hogy be kell fejezni a Hódítást, Dorne még várat magára. A tanácsosok, és Viserys finoman jelezték felé, hogy nem él már harcra fogható sárkány. Ekkor hangzott el Daeron elhíresült mondata: “Van sárkányotok. Itt áll előttetek.” A tervek meghallgatása után belátták, hogy azokat meg lehet valósítani.

Seregét három egységre osztotta: az első élén Tyrell nagyúr állt, és a Herceghágón vonult délre; a másikat Alyn Velaryon hajóira osztotta be, a harmadikat maga a király vezette a Csontúton Dorne-ba. Előrenyomulása nem volt eseményektől mentes, de félresöpört mindenféle ellenállást, a királyi flotta pedig áttörte Palánkvárost, és felhajózhatott a folyón, ezzel pedig gyakorlatilag kettéválasztotta a sivatagos királyságot. Számos nagy csatát vívták meg a hódítás során, de a megszállók egy év alatt elérték Napdárdát, és Dorne hercege térdet hajtott Daeron előtt. Az ifjú király véghezvitte, amire Hódító Aegon nem volt képes. A hűség biztosítása érdekében tizennégy nemesi születésű gyermekett vitt magával Királyvárba. Annak ellenére hogy a nemeseket sarokba szorította nem számolt a pórnéppel, akik lázongások egész sorát robbantották ki, melyek során Lord Tyrell életét vesztettek. 160-ban maga az Ifjú Sárkány tért vissza Dorne-ba. Az apróbb sikerek után a dorne-iak egy találkozót eszközöltek ki, látszólag, hogy békét kössenek, de valódi tervük Daeron megölése volt. A támadás gyors volt és véres: a Királyi Testőrség három tagját levágták, Aemon herceg, a Sárkánylovag súlyosan megsebesült, Daeron király pedig a tucatnyi ellenféltől esett csak el.

Kistanácsának tagjai nem ismertek. 

t2